Jogállamokban nem szokás “ad hoc” módosítgatni az alkotmányt – mondta Lövétei István alkotmányjogász hétfőn.
A nagy múltú, jól bejáratott jogállamokban nem szokás az a fajta konkrét ügyekhez kapcsolódó, aktuálpolitikai jellegű, praktikus és széttöredezett alkotmányozás, ami a választások óta Magyarországon megfigyelhető, többek között a 98 százalékos adó tervezett visszamenőleges hatályú bevezetése, vagy a sajtószabadságot komolyan befolyásoló úgynevezett médiaalkotmány kapcsán. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az alaptörvényhez akkor nyúlnak hozzá, ha az egy komoly alkotmányos intézmény bevezetése vagy megváltoztatása miatt szükséges. Ez koncepcionális kérdés, amit a már kialakult és rögzült alkotmányos elvekkel összhangban kell vizsgálni és a bevezetését komoly társadalmi szakmai és politikai egyeztetés, ha szükséges, kompromisszum kell hogy megelőzze – mondta.
Igaz, ezeknek az államoknak is egy-két évszázadra volt szükségük, amíg megszilárdultak alkotmányos elveik, az alkotmányos tárgyak köre, az hogy miként szabad az alaptörvényhez nyúlni, és egyáltalán mi az aminek abban szerepelnie kell, illetve mi az, ami nem oda való – jegyezte meg Lövétei István.
Az alkotmányjogász szerint Magyarországon ez még nem szilárdult meg, ami most visszaüt. A jelenleg hatályos, 1989-ben kialakult alkotmány sokkal inkább a politikai erők akkori aktuális egyensúlyát rögzítette, nem pedig az általános elveket. Ez az ideiglenesség egyértelműen kiolvasható az alkotmány preambulumából is. Ezt a helyzetet ugyan az elmúlt két évtizedben megpróbálta pótolni az Alkotmánybíróság, de egymaga nyilván nem írhatta bele az alkotmányos elveket az alaptörvénybe.
Lövétei István megjegyezte azt is, hogy Magyarországon feltehetően csak azért nem volt gyakorlat az elmúlt két évtizedben az utóbbi hetekhez hasonló alkotmánymódosítási dömping, mert ennek az elvi lehetősége is csak egyetlen ciklusban, 1994-98 között adatott meg a kormánypártoknak, ám a köztük lévő viszony valójában ezt akkor sem tette lehetővé.
“A mi alkotmányunk nem olyan, mint a nagy múltú jogállamoké, 1989-ben sok ad hoc elem került bele, ugyanakkor kimaradtak az alkotmány tartósságát szolgáló elemek. Ezen túlmenően látni kell azt is, hogy nemcsak az intézményeknek, és elveknek, értékeknek, de a politikai kultúrának, szokásoknak is meg kell szilárdulniuk ahhoz, hogy egy jogállam olajozottan, kiszámíthatóan működjön” – mondta a szakember.
Lövétei István szerint minden alkotmány a nép szerződése, a politikai erőviszonyok kiegyezése, és Magyarországon utoljára Rákosi Mátyás adományozott felülről Alkotmányt a népnek.
A 98 százalékos adó Alkotmányban történő visszamenőlegessé tételéről egyébként a szakember úgy vélekedett, hogy az egy jogállamban “nonszensz”, a visszamenőleges hatályt csak egészen kivételes esetekben engedi meg az európai jogi kultúra, és többnyire akkor sem a jogalanyok hátrányára. Ez szögesen ellentmond a jogállamiság, jogbiztonság elvének.
A pénteken törvénymódosítás formájában benyújtott alkotmánymódosító javaslat másik elemével, a bírósági titkárok hatáskörének kiterjesztésével kapcsolatban ugyanakkor az alkotmányjogász úgy vélekedett: nincs abban kivetnivaló, ha kisebb súlyú ügyekben első fokon eljárhatnak a már amúgy is évek óta bíróságon dolgozó, jogot végzett és szakvizsgázott titkárok, hiszen ez gyorsíthatja a túlterhelt bírák munkáját, ami végső soron a jogkereső közönség érdekét szolgálja.
