Törvényt hozott az Országgyűlés hétfőn arról, hogy a parlament által tavaly elfogadott polgári törvénykönyv (Ptk.) nem lép hatályba.
A képviselők 311 igen, 42 nem szavazattal hozták meg döntésüket. A javaslatot csak az MSZP frakciója nem támogatta.
Az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megsemmisítette az új Ptk. hatályba lépéséről szóló rendelkezéseket – amelyről külön törvény rendelkezik -, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.
Az Ab április 26-án alkotmányellenesnek nyilvánította az új polgári jogi kódex hatálybaléptetéséről szóló jogszabály (Ptké.) egyes rendelkezéseit. Az új Ptk. két lépcsőben – ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén – történő hatálybaléptetését azért nyilvánította alkotmányellenesnek a testület, mert “kirívóan rövidnek” ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.
Az előterjesztés módosította a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényt is.
Leszűkítették a törvény hatályát a gondnokoltak nyilvántartására, mivel a gondnokok adatainak nyilvántartására az új Ptk. által nyújtott alapok hiányában nincs mód.
A nyilvántartásban szereplő adatok az új Ptk. hatályba nem lépése miatt a gondnokság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó jellege, a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontja, ha a bíróság a felülvizsgálatról rendelkezett.
A törvény hatályon kívül helyezi a támogatott döntéshozatallal és az előzetes jognyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezéseket, e jogintézményekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettséget meghatározó szabályokat is.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, az indoklásban a rövid felkészülési időt a jogbizonytalanságot okozó helyzet kiküszöbölésével magyarázzák.
Kapcsolódó cikk:
