Levélben fordult az Országgyűlés oktatási bizottságának tagjaihoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfőn a heti öt kötelező testnevelésóráról, illetve a 98 százalékos különadóról szóló törvénymódosítási javaslatok miatt.
Kerpen Gábor elnök kifejtette: a heti öt testnevelésóra érdemi megvalósítása nagy nehézségbe ütközik és az intézmények meghatározó részében középtávon is megvalósíthatatlan a kötelező órák részeként. Arra lenne esetleg mód az infrastruktúra és az eszközök fejlesztése után, hogy a heti öt testnevelésórát a délutáni időszakra tegyék, ehhez az angolszász iskolaszervezési modell elemzésére van szükség – mutatott rá.
Számításai szerint a mai infrastruktúra mellett a tervezett szabályozásnak nem lehet megfelelni. Az intézmények jelentős része a jelenlegi kötelezettségének sem tud megfelelni a tornatermek számát és felszereltségét illetően, azaz már jelenleg is sokszor iskolafolyosókon is zajlik a testnevelés.
Kitért arra is, hogy ha a módosítás úgy növeli a kötelező órák számát, hogy ezt kizárólag a testnevelésórák számának növelésére lehet fordítani, úgy lehetetlenné válik a készségfejlesztésekre szánt idő növelése, azaz ez elégtelenül alacsony marad.
Kerpen Gábor megjegyezte: nem illő javaslat egy törvénycsomag hatályosító pontjain belül olyan törvénymódosítást előterjeszteni, amely komoly szakmai aggályokat vet fel, továbbá rendszeridegen: a tervezet egyik pontja ugyanis a testnevelés tárgyban feloldaná a pedagógusi végzettség kötelezettségét 2015. szeptember 1-től. Ez elfogadhatatlan mind tartalmában, mind az eljárást illetően – szögezte le.
A PDSZ elnöke a 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslat kapcsán levelében azt kéri, hogy a felmentési idő egészét vegyék ki a tervezett törvény hatálya alól, továbbá a törvénytervezet ne a szuperbruttóra vonatkozzon.
Álláspontjuk szerint módosítani kell az előterjesztést úgy, hogy az a legalább 20 éve a közszférában dolgozókra ne vonatkozzon. Amennyiben ez nem kodifikálható, akkor úgy kellene változtatni szerintük, hogy a rendelkezés a havi bruttó 350-400 ezer forintot, illetve az annál kevesebbet keresőkre ne vonatkozzon. Ha ez sem nem kodifikálható, akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatti intézmények dolgozóit vegyék ki a törvény hatálya alól, vagy a 2 milliós határt – amely fölött kivetnék az adót – növeljék legalább 3,4 millióra.
