Határozatban fejezte ki aggályait a magyar kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának az olaszországi állami iskolákkal kapcsolatos keresztállítási tilalomra vonatkozó ítéletével kapcsolatban. A kormány kinyilvánítja az Apostoli Szentszékkel és Olaszországgal, valamint minden olyan állammal való szolidaritását, amely sérelmezi az európai emberi jogi bíróság vonatkozó határozatát.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által szignált dokumentum szerint a kormány az Európai Tanács Alapokmányának, valamint az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezménynek a szabadságjogok, a vallási hagyományok többszólamúságának, és Európa népei érzelmeinek tiszteletben tartására vonatkozó elveire figyelemmel, aggodalommal értesült az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon döntéséről, amely megkérdőjelezte Olaszország jogát arra, hogy az állami iskolákban keresztet helyezzen el.
A kormány erre tekintettel megállapítja, hogy az olasz állami iskolákban elhelyezett kereszt a vallási jelentőségén túlmutatóan az olasz állam kultúrájának és identitásának is szerves részét képezi, ezt az ország polgárainak túlnyomó része tiszteletben tartja, a szülők iskolaválasztásánál is ezek a szempontok érvényesülnek. A kabinet álláspontja szerint ezeket a szempontokat az Emberi Jogok Európai Bíróságának elsőfokú ítélete nem vette kellőképpen figyelembe.
A magyar kormány egyetért az Apostoli Szentszék, illetve több európai állam (így Ausztria, Horvátország, Grúzia, Írország, Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) azon álláspontjával, mely szerint kulturális és vallási szimbólumok kihelyezése nem korlátozódik egy államra vagy kontinensre. Ez a jelenség nem az állam hitvalló szándékából származik, és Európában felöleli a valamennyi hit vallásszabadsága és a polgárok véleménykülönbözőségre tekintet nélküli egyenlősége elvének tiszteletét, garantálja a legszélesebb oktatási pluralizmust a közoktatási intézményekben – rögzíti a határozat.
A kereszt szimbóluma a kabinet álláspontja szerint feleleveníti azon vallási és kulturális tradíciókat, amelyeket az Európai Konvenciók és Egyezmények is megerősítenek, többek között az Európai Tanács Alapokmányában és az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezményében, hogy biztosítsa egy olyan Európa fejlődését, amely tiszteletben tartja a szabadságjogokat, a vallási hagyományok többszólamúságát és népeinek érzelmeit.
A kormány kinyilvánítja az Apostoli Szentszékkel és Olaszországgal, valamint minden olyan állammal való szolidaritást, amely sérelmezi az európai emberi jogi bíróság vonatkozó határozatát.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Magyarország is csatlakozik azon országokhoz, amelyek kiálltak Olaszország mellett a feszületek iskolai elhelyezése ügyében tavaly hozott strasbourgi bírósági döntés kapcsán.
Az Európa Tanács égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű bíróság tavaly november 3-án elmarasztalta Olaszországot, és megállapította, hogy az iskolában elhelyezett kereszt sérti egyfelől a szülők jogát ahhoz, hogy saját lelkiismeretük szerinti nevelést biztosítsanak gyermekeiknek, másfelől az iskolások vallásszabadsághoz fűződő jogát. Olaszország a bírósági tiltás megváltoztatását kérelmezte.
Az emberi jogi bíróság döntése hatalmas vihart kavart az olasz közvéleményben, s ha jogerőssé válik, precedensként szolgálhat az Európa Tanács 47 országában. Az ECHR immár végleges, kényszerítő erejű ítélete néhány hónapon belül várható. A tiltás jogerőre emelkedésétől tartva több ország csatlakozott különböző formákban az olasz kérelemhez, amelyben a korábbi bírósági tiltás megváltoztatását kérik.
Az ügy a 2001-2002-es tanévre nyúlik vissza. A felperes Solie Lautsi olasz állampolgárságú nő, Abano Terme-i lakos volt, akinek akkor 11, illetve 13 éves két gyermeke a helyi általános iskolába járt, ahol minden osztályterem falán feszület volt elhelyezve. Lautsi szerint ez sértette az állam és az egyház szétválasztásának az elvét, ezért panaszt tett az iskolánál. Panaszát elutasították, de ő végigjárta az összes olaszországi jogorvoslati lehetőséget, ami előfeltétele volt annak, hogy Strasbourghoz fordulhasson.
