Az Országgyűlés hétfőn csökkentette a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát.
A képviselők 302 igen és 55 nem szavazattal fogadták el a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvénymódosításokat.
Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is, ugyanakkor továbbra is biztosított maradjon a kisebbségi önkormányzatok feladatainak ellátása.
A kihirdetése napján életbe lépő törvény, amelyet már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell, kimondja, a kisebbségi választópolgár a korábbi öt helyett legfeljebb négy jelöltre szavazhat saját településén. A választás megtartásához ugyanennyi jelöltre van szükség, míg képviselő a négy legtöbb szavazatot kapó jelölt lehet.
A területi kisebbségi önkormányzati választáson a megválasztható képviselők száma kilencről hétre csökken. Ez alapján a választást akkor lehet megtartani, ha a jelölőszervezetek által állított listákon is összesen legalább hét jelölt van.
A törvénymódosítás a kisebbségi önkormányzati képviselők közgyűlésének létszámát is érinti. A megalakult települési kisebbségi önkormányzatok számától függően továbbra is 15, illetve 53 fő között változhat ezen testületek tagjainak száma, ám a korábbival megegyező méretű közgyűlés felállásához az esetek többségében az eddiginél kétszer több települési kisebbségi önkormányzat megalakulására van szükség.
A változtatások érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt is, így a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány elnöke a jövőben nem a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori elnöke, hanem a kormány által kijelölt kuratóriumi tag lesz.
