A tápanyag-összetételre és a napi bevitelre vonatkozó adatokat is kötelezően fel kell ezután tüntetni az élelmiszerek címkéin – döntött a múlt héten az Európai Parlament. A képviselők ugyanakkor elvetették az élelmiszerek hármas színkód szerinti kötelező címkézését, amely a közlekedési jelzőlámpa piros, sárga és zöld színeivel jelölte volna, hogy az adott termék mennyi sót, cukrot és zsírt tartalmaz.
Valamennyi élelmiszercímkén kötelezően fel kell majd tüntetni az energiatartalmat, a felhasznált zsír, telített zsírok, cukor és só mennyiségét, mindezt ráadásul egy olyan kis táblázattal kell kiegészíteni, amely az ajánlott napi mennyiséget jelzi 100 grammos vagy milliliteres leosztásban. Emellett a gyártóknak külön kell jelezniük a fehérje, rostok és a transzzsírok felhasználását is. Mindezekről múlt héten szavazott (559-54-32 arányban) az Európai Parlament plenárisa.
A képviselők többsége ugyanakkor leszavazta a szocialisták, a zöldpártiak és a baloldaliak azon javaslatát, amely a közlekedési jelzőlámpa színei szerint tüntette volna fel, hogy az egyes feldolgozott élelmiszerek milyen (magas, közepes vagy alacsony arányban) tartalmaznak sót, cukrot és zsírt. Renate Sommer (néppárti, német) jelentéstevő, aki összességében pozitívan nyilatkozott a parlamenti szavazás eredményéről, elégedettségének adott hangot, hogy a javaslat nem ment át. A képviselőnő még a jelentés márciusi szakbizottsági szavazásán arról beszélt, hogy miután a piros-sárga-zöld szerinti beosztás határértékeit önkényesen állapították meg, könnyen előfordulhat, hogy az effajta címkézés a természetes helyett a mesterséges összetevőket tartalmazó élelmiszereket részesítené előnyben. A jelentéstevő példája szerint a fenti rendszerben, míg a cukormentes kóla – miután nem tartalmaz cukrot – vélhetően „zöld utat” kapna, addig glükóztartalma miatt a természetes almalé csomagolásán valószínűsíthetően a piros szín virítana.
Győzött az élelmiszeripari lobbi?
Miközben az európai élelmiszergyártókat tömörítő CIAA üdvözölte a hármas színkód leszavazását, addig az Egyesült Baloldal / Északi Zöld Baloldal frakciója, valamint a fogyasztóvédők érdekeiben fellépő BEUC is úgy vélekedett, hogy a képviselők többsége behódolt az élelmiszergyártó lobbinak. A baloldali, holland Kartika Liotard közleményében csalódottságának adott hangot, és úgy vélekedett: az ágazati lobbisták óriási győzelmet arattak az EP-ben, és sikeresen vetettek gátat azoknak az erőfeszítéseknek, melyek egy egyszerű színkód-rendszert vezettek volna be az ételek és italok címkéin. Szerinte egy efféle jelöléssel a fogyasztók azonnal felmérhetnék, hogy az adott termék mennyi cukrot, zsírt vagy sót tartalmaz. „Jelenleg azoknak, akik tudni szeretnék, hogy mit vásárolnak, és össze akarják hasonlítani a termékeket egymással, komoly olvasószemüvegre van szükségük” – húzta alá a képviselőnő.
Kapcsolódó cikk:
CE-jelölés termékeken – Jelzi a fogyasztónak, hogy a termék megfelel valamennyi uniós előírásnak→
