A kisebbségi törvény felülvizsgálata és újragondolása lesz az Országgyűlés és a kormány 13 nemzeti és etnikai közösséget érintő egyik legfontosabb feladata a következő években – mondta Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkár, miután Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannal találkozott szerdán.
Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár kijelentette: a kormányzat a foglalkoztatás, az oktatás, a kultúra és az integráció témakörében is számít az ombudsman tapasztalataira, és a kisebbségek parlamenti képviselete szabályainak kidolgozásában is szoros együttműködést várnak.
A kisebbségi kérdés jelenéről és jövőjéről tartott konzultáción Szászfalvi László közölte, az alkotmány módosításával 2014-től, az Országgyűlés kisebb létszáma mellett, biztosítják a kisebbségek parlamenti képviseletét, ezzel véget vetettek a hosszú évekig tartó “totojázásnak”.
A nemzetiségi államtitkár “túlságosan előrehaladottnak” nevezte azt az újságírói kérdést, hogy a 13 kisebbségi közösség hogyan osztozna a kisebbségeknek fenntartott képviselői helyen, mert mint mondta, erre aprólékos munkával kell megoldást találni, és számítanak az országgyűlési biztos közreműködésére is.
A legfontosabb feladatok között említette a kisebbségi törvény újragondolását, valamint a civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok hatékonyságának, jövőjének vizsgálatát.
A roma érdekképviseletnél tapasztalható visszásságokra utaló újságírói kérdésre Kállai Ernő kisebbségi ombudsman úgy reagált: az országos önkormányzatoknak kiállításokkal, iskolákkal, színházzal, vagyis a kultúrával és nem politikával kellene foglalkozniuk. Az oktatási szegregációra utalva azt mondta: alapvetően nem az a baj, hogy a roma gyerekek elkülönítve tanulnak, hanem hogy ezekben az intézményekben gyengébb az oktatás színvonala, és emiatt “újratermelődik” a munkanélküliek rétege.
A találkozót Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kezdeményezte, aki úgy fogalmazott: “érzi az elszántságot” az új összetételű Országgyűlésben, hogy a jogalkotással javítani szeretnék a kisebbségi közösségek helyzetét.
Kapcsolódó cikk:
