Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította, hogy a tisztességes eljárás követelményét sérti a vámhatóság, amikor indokolatlanul vet ki jelentős összegű jövedéki bírságot, és attól akkor sem tekint el, ha a méltányosság feltételei fennállnak.
Az egyik vendéglőben két palack sör, a másikban egy üveg bor és egy doboz sör eredetét nem tudták igazolni. A vámhatóság jövedéki ellenőrzést folytató munkatársai nagyösszegű jövedéki bírság fizetésére kötelezték az üzemeltetőket, pedig ők úgy nyilatkoztak, hogy a kifogásolt italokat öt éve ajándékba kapták, nem árusították, hanem dekorációként rakták ki a helyiségben. A vámhatóság az egyik esetben 48, a másikban 151 forint adóhiányt állapított meg, ezután szabta ki a két tetemes bírságot, amit arányosnak és kellőképpen visszatartó erejűnek minősített. Később az egyiket méltányosságból 70 ezer forintra csökkentette, a másik esetben azonban a méltányosságot nem tartotta indokoltnak és a panaszost 150 ezer forint megfizetésére kötelezte.
Szabó Máté vizsgálata során arra mutatott rá, hogy a jövedéki adóról szóló törvény kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre lehetővé teszi a jövedéki bírság összegének mérséklését, vagy a kiszabásának mellőzését, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
A biztos álláspontja szerint a vámhatóságnak a határozata meghozatala során fokozottan kellett volna figyelnie a méltányosság lehetőségére. A panaszosok az alkoholtartalmú italok adózott voltát nem tudták igazolni, ami formálisan ugyan jogsértésnek tekinthető, ám semmilyen tekintetben nem sértette az állam közpénzügyi érdekeit. Az ombudsman ezért indokolatlannak, és jogállamban megengedhetetlennek tartja, hogy bármelyik állami hatóság nem valós jogsértések ellen kívánjon fellépni, azokat szankcionálni, mivel ezáltal a jogállam alapjait kezdi ki.
