Újraszabályozta a parkolási rendeletet a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön, miután az Országgyűlés kedden törvényben már megadta az új szabályozás kereteit. A döntést a testületnek azért kellett mielőbb meghoznia, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi szabályozást, és július 1-jéig adott haladékot egy új jogszabály megalkotására.
A képviselők egyhangúlag, 62 igen szavazattal döntöttek a rendelet megalkotásáról, amelyről korábban a városvezetés ötpárti egyeztetést is folytatott a frakciókkal.
Az előterjesztő Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes felhívta a képviselők figyelmét arra: felmerül az a jogi aggály, hogy a közgyűlés úgy alkot rendeletet, hogy a törvényi felhatalmazás ugyan megszületett, de azt még nem hirdették ki és nem lépett hatályba. Azonban – mint mondta – a főváros rendelete az Országgyűlés által megalkotott törvények, illetve módosítások hatálybalépésének napján lép hatályba.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek a parkolással kapcsolatban mindenképpen rendeletet kell alkotnia, mivel a június 30-ig hátralévő kevesebb, mint egy hónap alatt a kerületi önkormányzatoknak is saját rendeletet kell alkotniuk, valamint a parkolás-üzemeltetőknek is fel kell készülniük az átállásra.
Ikvai-Szabó Imre hangsúlyozta, hogy a rendelettervezetet szakpolitikusokkal, szakmai szervezetekkel, kerületekkel egyeztették. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy Budapesten a parkolásnak egységesnek kell lennie, a parkolást az önkormányzat közfeladatának kell tekinteni, kizárólag önkormányzati közszolgáltatónak kell végeznie, a bevételeknek pedig az önkormányzatokhoz kell befolyniuk.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a képviselők nem fogadnék el az új rendeletet, kaotikus állapotok alakulnának ki a parkolásban július 1-től Budapesten.
Ikvai-Szabó Imre előterjesztéséből kiderül: a rendeletből “kikerültek” azon szabályok, amelyeket a törvény már tartalmaz (például a várakozás megkezdésekor minimálisan fizetendő díj, vagy a pótdíj kiszabása és mértéke) és a korábbi hat helyett csak öt díjkategóriát tartalmaz.
A fővárosi rendeletben továbbra is a BKV-vonaljegy ára alapján számítják a várakozási övezetekben a parkolási díjakat.
A díjból kedvezményt kaphatnak a hibrid és az elektromos üzemű gépjárművek is, és a lakossági várakozási, illetve behajtási-várakozási hozzájárulás esetén nem kötelező, hogy a munkáltató legyen a gépjármű üzemben tartója, hanem elegendő, ha azt a munkáltató lízingeli vagy tartósan bérli.
Az áruszállítási, a közhasznú áruszállítási, a szervizszolgáltatási, az eseti és a sportszervezeti behajtási-várakozási hozzájárulás várakozási díja különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján korlátlanul csökkenthető, amelyről a városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság dönt. A rendvédelmi szervek és a Fővárosi Közterület-felügyelet behajtási és várakozási hozzájárulásának neve – változatlan feltételek mellett – városrendészeti behajtási-várakozási hozzájárulásra módosul.
Ikvai-Szabó Imre előterjesztőként “befogadta” Wintermantel Zsolt (Fidesz) módosító indítványát, amely szerint a kerületi önkormányzatok saját rendeletükben a várakozóhelyek tekintetében a fizetési időszak kezdetét reggel 8 óra helyett 8 óra 30 percben határozhatják meg.
A vitában Wintermantel Zsolt jelezte: mivel a fővárosban a parkolási díjakat a BKV-jegyárakhoz kötik, amennyiben ősszel a Fidesz nyeri az önkormányzati választást, csökkentik a BKV jegyárait, és így csökkentik a parkolási díjakat is. Horváth Csaba (MSZP) szerint “vajúdtak a hegyek és egeret szültek”, több fontos elem kimaradt a törvényből.
Az Országgyűlés kedden módosította a közterületi parkolás jogi szabályait. A törvénymódosítások, amelyre az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség, a 95-ös benzin átlagárához kötik a parkolási díjat, és rögzítik, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
