Az Alkotmánybírság (Ab) június 1-jén egyhangúlag hozott határozata megállapította, hogy alkotmányellenes a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2010. február 22-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-a.
A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal Sólyom László köztársasági elnök 2010. március 10-én fordult az Alkotmánybírósághoz. Az államfő indítványában utalt rá, hogy bár az Országgyűlés előtt volt olyan módosító indítvány amelynek értelmében a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, de az előterjesztő az indítványt visszavonta, ezáltal a 2010. február 22-én elfogadott törvény 2010. január 1-jét jelöli meg hatálybalépése napjaként. A köztársasági elnök kifejtette: a jogalanyok helyzetét terhesebbé tévő, visszamenőleges hatályú szabályozás ellentétes a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság elvével.
Az Ab megalapozottnak találta az államfő indítványát. A határozat indokolásában hangsúlyozta, hogy a testület a visszamenő hatályú jogalkotás tilalmát már több határozatában több szempontból értelmezte. Az Ab gyakorlata értelmében a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Megállapította továbbá, hogy a szövetkezeti törvény módosítása az iskolaszövetkezeti tag munkavégzését illetően új szabályokat állapít meg, és ezen eltérő szabályok visszamenőleges érvényesítése nem lehetséges. A visszamenőleges hatálybaléptetés ezekben az esetekben ugyanis azt jelenti, hogy a már létrejött munkajogi jogviszonyok visszamenőleg válnak törvénysértővé, vagy kérdőjelezhető meg törvényességük.
Az Ab szerint a szabályok visszamenőleges hatálybaléptetése súlyosan sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság elvét. Minderre tekintettel az Ab a szövetkezeti törvény módosításának 3. §-át alkotmányellenesnek minősítette.
