A közoktatási törvény értelmében: közoktatási intézményben a tanulók 22 éves korig, év vesztés esetén 23 éves korig kezdhetnek új tanévet. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint sérti az egyenlőbánásmód elvét, ha 20 éven felüli közoktatásban tanulók szüleitől elvonják a családi pótlékot, amikor a gyermekek többsége még érettségire készül, vagy szakképzési évfolyamra jár.
Megtorlás jellegű büntetést kaphat a szülő, ha gyermeke tíz napnál többet mulaszt egy tanévben igazolatlanul. De ki mondja meg, hogy mi az igazolatlan óra? – teszi fel a kérdést közleményében az MSZOE.
Az egyes szabálysértésekről szóló Korm. rendelet szerint ha a tanuló ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértékűnél többet mulaszt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez a büntetés túlzott az Egyesület szerint, és teljesen eredménytelen, mivel a hivatalos felmérések szerint több tízezer tanköteles gyermek egyáltalán nem jár semmilyen oktatási intézménybe!
Jelenleg “ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.”
A gyermekeik iskoláztatását veszélyeztető szülőkkel szemben valóban fel kell lépni, de ki kell kerülni az iskola és az önkormányzatok által jelenlegi alkalmazott koncepciós eljárásokat, amihez pontosítani kell a törvényi meghatározásokat – hangsúlyozza az Egyesület.
Először pontosan meg kell határozni az igazolatlan óra fogalmát, jelenleg ahány házirend annyi féleképpen igazolható a tanuló mulasztása.
Az alkotmány szerint elsősorban a szülő felel gyermeke taníttatásáért, ezért biztosítani kell, hogy minden szülő tanévenként minimum tíz nap hiányzást igazolhasson.
Minden iskolában be kell vezetni a mulasztási naplót, amelyet naponta le kell zárnia, hogy ne legyen lehetőség utólagos beírásra. Az MSZOE javasolja, hogy kerüljön be a törvénybe, ha a tanuló mulasztása eléri az ötven órát, akkor iskolai fegyelmi eljárás keretében kell bizonyítani, hogy az igazolatlan mulasztás ténye megvalósult-e és az veszélyezteti a tanuló előrehaladását vagy nem (pl. megfelelő-e tanulmányi előmenetele). A fegyelmi eljárás keretében biztosítani kell a tanuló és a szülő védelmében eljáró szakértői képviseletet.
Biztosítani kell továbbá egy határidőt, amelynek elteltével oldani kell a szülő és a gyermek elleni szankciókat, ha nincs igazolatlan órája (3 hónap) – áll a közleményben.
Az eddiginél magasabb iskoláztatási támogatás az egyik leghatékonyabb állami befektetés lehet a gyermekeiket felnevelő (eltartó) szülők számára, ha az iskolák nem kérnének hozzájárulást az ingyenes közoktatási szolgáltatásokért – véli az MSZOE.
