A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma szerdán elutasította Medveczky Balázsnak, az MTV Zrt. ügyvezető alelnökének keresetét, amelyben mint felperes azt kérte, hogy a testület helyezze hatályon kívül a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének két határozatát.
Ezekben az áll, hogy jogszabályba ütköző a Nap-keltét készítő kft.-vel történő szerződésbontás, és az alelnök köteles visszaállítani az eredeti állapotot.
A bíróság az indoklásban kifejtette, hogy egy gazdasági társaság vezetőségi határozatának bírósági felülvizsgálatát elsősorban a társaság tagja, illetve részvényese kérheti. Vitathatatlan, hogy a felperes, Medveczky Balázs nem tag, nem részvényes – mutatott rá a bíró, és hivatkozott a gazdasági társaságokról szóló törvényre, amelynek a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel foglalkozó része kimondja: az rt. ügyvezetését az igazgatóság mint testület látja el, az rt. vezetését a vezető tisztségviselőre, a vezérigazgatóra ruházhatja át. Az MTV bár speciális gazdasági társaság, mivel a vezető tisztségviselőt, a vezérigazgatót elnöknek hívják, de az MTV-nek egy vezető tisztségviselője van, mégpedig az elnök, és nem az alelnök.
A nem jogerős döntés ellen az alperes fellebbezhet, ha ez nem történik meg, a Nap-kelte visszaállításáról szóló közalapítványi kuratóriumi döntések érvényben maradnak.
A per előzménye, hogy 2009. szeptember 25-én a köztévé ellehetetlenülésre hivatkozva azonnali hatállyal felmondta a szerződést a Nap-keltét készítő St. Plusz Kft.-vel. Ezután az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöksége szeptember 28-án hozott határozatában kimondta, hogy a kft.-vel kötött szerződés mégiscsak érvényes, az alelnöknek a szerződés megszűnéséről szóló írásbeli értesítése jogszabályba ütközik, így köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
Az alelnök ezek után indított pert az általa vezetett MTV Zrt. ellen, azt kérve a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a kuratóriumi elnökség szeptember 28-i, illetve egy hasonló tartalmú október 7-i határozatát. Az alelnök érvelése szerint a kuratóriumi elnökségnek nincs hatásköre egyes szerződésekről kötelező erejű határozattal dönteni, így az elnökség határozatai szerinte ellentétesek a médiatörvénnyel.
A perbe alperesi oldalon beavatkozóként lépett be a köztévét felügyelő közalapítvány.
A felperes az eljárás megindításakor ideiglenes intézkedésként kérte a bíróságtól, hogy a per jogerős lezárultáig függessze fel a megtámadott kuratóriumi elnökségi határozatok végrehajtását, és a bíróság ennek a kérésnek helyt is adott.
