Április 30-án az Európai Bizottság olyan jelentést tett közzé, amely a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések alkalmával a kettős adóztatással kapcsolatban felmerülő problémákkal és azok lehetséges megoldásaival foglalkozik.
A jelentés ismerteti egy uniós adószakértőkből álló független csoport megállapításait és ajánlásait; ezt a szakértői csoportot a Bizottság hozta létre azzal a céllal, hogy feltárja, miként számolhatók fel a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések fő adózási akadályai. A vállalkozási tőke a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésének nélkülözhetetlen mozgatórugója. Ezért a megfelelő gazdasági növekedéshez döntő fontosságú a vállalkozásitőke-befektetés megkönnyítése az Európai Unión belül. A Bizottságra most az a feladat vár, hogy az Európai Unión belüli kettős adóztatás felszámolására irányuló tágabb menetrenddel összhangban megvizsgálja, hogyan hasznosíthatók legjobban a jelentés megállapításai.
Algirdas Šemeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos elmondta: „A vállalkozási tőke sok kkv éltető ereje. Márpedig – ahogy a 2020-ra teljesítendő uniós célkitűzések között is szerepel – a kkv-k üzleti környezetének javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy erősebb, fenntartható gazdaságot alakíthassunk ki. Ezért valósággá kell tennünk a hatékony európai vállalkozásitőke-piacot, vagyis el kell hárítanunk minden adózási akadályt, amely az útjában áll.”
A jelentés összefoglalja a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések adózási akadályainak felszámolásával foglalkozó szakértői csoport legfontosabb megállapításait és következtetéseit. A csoportot a Bizottság hozta létre 2007-ben, az Európai Unión belüli országhatárokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetés megkönnyítésére irányuló, a kkv-k javát szolgáló intézkedéssorozat részeként.
A jelentés két fő problémára mutat rá, és azokra megoldási lehetőségeket is ajánl:
Először: előfordulhat, hogy a vállalkozásitőke-alap kezelőjének a befektetés helye szerinti tagállamban való jelenléte alapján úgy tekintik, hogy az alap vagy a befektetők az adott országban adóalanyok (állandó telephellyel rendelkeznek). Ez kettős adóztatást eredményezhet akkor, ha a befektetésből származó bevételt az alap vagy a befektetők helye szerinti országban vagy országokban is megadóztatják. A szakértők azt ajánlják, hogy a vállalkozásitőke-alap kezelője ne minősüljön az alap vagy a befektetők adóalanyiságát megalapozó személynek abban a tagállamban, ahol a befektetésre sor kerül. Ezáltal enyhülne a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések kettős adóztatásának problémája.
Másodszor: megállapítást nyert, hogy adózás szempontjából jelenleg egyik tagállamról a másikra nagyon eltérő lehet a vállkozásitőke-alapok megítélése. Előfordulhat például, hogy valamely alapot az egyik tagállamban átláthatónak minősítenek, míg egy másikban nem. Ez ismét kettős adóztatáshoz vezethet. A szakértők tehát azt javasolják, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg a vállalkozásitőke-alapok adójogi besorolásának kölcsönös elismeréséről.
A jelentést a Bizottság a tagállamok vámhatóságai elé fogja tárni, hogy azok közreműködhessenek a folyamatban levő munkában, amely annak feltárására irányul, hogy miként javítható a kkv-k belső piaca. A Bizottság ezt a szempontot a kettős adóztatás kezelésére irányuló tágabb erőfeszítései keretében is figyelembe fogja venni (lásd IP/10/469).
További információ:
http://ec.europa.eu/venture-capital/index_en.htm
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/risk-capital/venture-capital/
