Sólyom László köztársasági elnök megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a szövetkezeti törvényt szerdán – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).
Az indoklás szerint a szövetkezetekről szóló törvény módosítása megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait.
A jogszabály visszamenőleges hatállyal, 2010. január 1-jén lépne hatályba, azonban az államfő szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabályok visszamenőleges hatályú módosítása ellentétes a jogállamiság elvével, és ezért a törvény alkotmányellenes – olvasható a KEH közleményében.
Sólyom László ezzel a döntésével tizenötödik alkalommal küldött normakontrollra törvényt az Alkotmánybírósághoz.
Négypárti javaslatra született meg a február 22-én az Országgyűlés által elfogadott szövetkezeti törvény, amely elsősorban a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szövetkezetek szabályozását szigorította, mivel, az indoklás szerint ezeknél a szervezeteknél jelenleg rengeteg visszaélés tapasztalható a munkaidő és a rendes szabadság, valamint a bérek kifizetése terén is.
A módosítás célja az volt, hogy az iskolaszövetkezetek, a tagok és az iskolaszövetkezettel valamilyen szolgáltatás ellátására polgári jogi jogviszonyt létesítő harmadik személyek közötti kapcsolat jogi kereteit konkretizálja, illetve pontosítsa.
A szövetkezeti törvény értelmében a szociális szövetkezetek egyik fajtája az iskolaszövetkezet. Az iskolaszövetkezet vállalkozási tevékenységének, illetve ezen belül az iskolaszövetkezet tagja munkavégzésének sajátosságát az adja, hogy a tag egyben tanulói, hallgatói jogviszonyban van.
Korábban a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) aggályosnak nevezte a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának sok eleme kikerült a Munka törvénykönyvének (Mt.) hatálya alól. E foglalkoztatási forma nem minősülne munkaerő-kölcsönzésnek, hanem egy új foglalkoztatási forma lenne.
