Sérti a jogbiztonságot az ingatlanadó, ezért azt alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott egyhangú határozatával.
Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmiérték-alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.
Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot.
A törvény szerint eredetileg 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kellett volna adót fizetni. Ebből az Alkotmánybíróság az ingatlanok után fizetett adót kedden egyhangú határozatban alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései tehát alkotmányosak.
Az Ab – más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve – nyomatékosan rámutatott arra is, hogy önmagában a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes.
Az ombudsman üdvözli az Alkotmánybíróság határozatát
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa üdvözli az Alkotmánybíróság határozatát, amely alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a vagyonadó-törvény lakóingatlanok adóztatására vonatkozó részét.
Szabó Máté 2009 nyarán fordult az Alkotmánybírósághoz, és azzal érvelt, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének számításához, ami problémát okoz a forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározásában. Ugyanakkor a törvény adóbírsággal és késedelmi pótlékkal rendelte volna szankcionálni, ha a bevallásban az adózó – akár tévedésből is – a forgalmi értéket, ezáltal az adóalapot 10 százaléknál nagyobb eltéréssel adja meg. “Az adóhatóságnak a törvény gyakorlatilag korlátlan mérlegelési jogot biztosít, az adóalap meghatározásának bizonytalan volta ezért súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét” – tartalmazta az ombudsman alkotmánybírósági beadványa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa emellett kifogásolta, hogy a törvény szövege többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmazott, a mentesség megállapításánál pedig kizárólag az ingatlan értékét vette figyelembe, a tulajdonosok számát nem.
Kapcsolódó cikkek:
Ingatlanokat terhelő vagyonadó →
Adatvédelmi aggályok a vagyonadó-kalkulátor működése kapcsán →
