Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása során ebben az évben jelentősen csökkentek az illetékterhek. – Az ingatlanszerzéssel kapcsolatos – 2010. január 1-jétől hatályos – legfontosabb illetékszabályokról
A lakásszerzéssel kapcsolatos leglényegesebb változás 2010. január 1. napjától, hogy az illeték mértéke 4 millió forint felett 6 százalékról 4 százalékra csökkent, 4 millió forintig azonban a 2 százalékos kulcs nem változott. A változtatás az illeték mértékét érinti, de nem módosultak a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésével, illetve az illetékmentes, illetékkedvezménnyel járó lakásszerzések szabályai.
A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke is jelentősen változott. A fizetési kötelezettség általános mértéke a jelenlegi 10 százalék helyett 4 százalékra csökkent, azzal, hogy amennyiben a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke az 1 milliárd forintot meghaladja, az efölötti rész után csak 2 százalék illetéket kell fizetni. Emellett a módosított szöveg ingatlanonként 200 millió forintos felső határt is megállapít, azaz, ha egy szerződésben több ingatlan szerzése történik külön kell vizsgálni az értékhatárt és az illetékmaximumot, összeszámításnak nincs helye.
Az illetéktörvény öröklés, ajándékozás és visszterhes szerzés esetén mentességet biztosít az illeték alól, amennyiben a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon vagy az ilyen ingatlan tulajdoni hányadának, továbbá az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerző fél vállalja, hogy a szerzett ingatlanon az illeték kiszabására történő bemutatástól számított 4 éven belül lakóházat épít. További feltétel, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete el kell, hogy érje a településrendészeti tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább tíz százalékát. A lakóház építési szándékról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig lehet nyilatkozni az adóhatósághoz benyújtott formanyomtatványon.
Új szabályként jelent meg, hogy a fentebb említett 4 éves határidő további 2 évvel meghosszabbítható. A törvény azonban tartalmaz egy korlátozást, mégpedig, hogy ez a szabály csak 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben alkalmazható. Fontos megjegyezni, hogy a fenti időszakon kívül történő szerzésekre továbbra is a 4 éves mentesség érvényes. A határidő-hosszabbítást kérelmezni kell, a kérelem előterjesztésének határideje, ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidő 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31., amennyiben 2010. január 15-ét követően járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.
Ha az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó az általa vásárolt ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg, és errõl az adóhatóság felé nyilatkozott az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet, amennyiben az ingatlant az illeték kiszabásra történő bejelentéstől számított 2 éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A törvény az átmeneti határidő-hosszabbítást – további 2 évvel – az ingatlanforgalmazók részére is lehetővé tette, így a továbbértékesítésre nyitva álló határidő 4 év lesz. Korlátozás azonban ebben az esetben is rögzítésre került, úgy hogy a kedvezmény a 2006. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben alkalmazható. Ebben az esetben is kérelmet kell benyújtani az adóhatóság felé, a határidő tekintetében a lakóház építésénél leírtak az irányadók.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra. A mentesség a lízingbe vevőt illeti. Az említett szabály azonban csak egy átmeneti időszakra – a 2009. július 9-től 2012. december 31-ig illetékkiszabásra bejelentett ügyekben – érvényes.