„A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja az, hogy meg kell őriznünk az ügyvédi tevékenységgel szemben táplált bizalmat, amelynek egyik eszköze az, hogy az ügyvédek jogi tudása magas szintű, naprakész” – hangúlyozza Dr. Kiss Daisy ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara titkára, és az ELTE tiszteletbeli tanára a Jogi Fórumnak adott interjúban.
“Az ügyvéd ügyfele képviseletében, ügyfele érdekében jár el, ezért nem tévedhet, nem engedheti meg magának, hogy ne ismerje a hatályos jogszabályi rendelkezéseket. Az ügyvéd, amikor bíróság előtt képviseli ügyfelét, az igazságszolgáltatási tevékenység részese, ebben a minőségében is csak akkor lehet hiteles, ha biztonságos szakmai tudást mutat fel. Ugyanakkor csak 2009-ben 161 törvény, 359 kormányrendelet született, és akkor nem beszéltünk az alacsonyabb szintű jogszabályokról. Ez szükségszerűvé teszi a jogszabályváltozások folyamatos követését.“
Az interjúban Dr. Kiss Daisy Babanics Rita kérdéseire válaszolva részletesen beszél a Magyar Ügyvédi Kamarának az ügyvédi továbbképzés kötelezővé tételével kapcsolatos álláspontjáról, a kötelező továbbképzés rendszerével kapcsolatos elképzelésekről, az eddig megtett lépésekről, valamint az ügyvédek képzésének jelenlegi lehetőségeiről.
“A Magyar Ügyvédi Kamara előkészítette – tervezeti szinten – az ügyvédi törvény átfogó módosítását, a tervezetet megvitatta ügyvédi fórumokon. A szakmai továbbképzés kérdésében az ügyvédi karon belül teljes volt a konszenzus. Utóbb azonban kiderült, hogy az ügyvédi törvény átfogó módosítását az Országgyűlés nem tervezi, ezért megpróbáltuk, hogy támogatást szerezzünk kisebb terjedelmű törvénymódosításhoz, többek között a szakmai továbbképzés kereteinek törvényi meghatározásához. Sajnos a törvénymódosításhoz ebben a kérdésben nem kaptuk meg a szükséges támogatást. Ezért jelenleg nem marad más hátra, mint hogy kamarán belül, saját erőből, a már megkezdett szakmai továbbképzést folytassuk, illetve továbbfejlesszük.”
“A kreditpont gyűjtése azért célszerű, mert ezzel az eszközzel lehet objektíven mérni a továbbképzésben való részvételt. Egy adott képzési időszakban (amelynek hosszát meg lehet állapítani egy évben, három évben, öt évben, stb.) előre meghatározott számú kreditpontot kellene gyűjteni. A kreditpontok fele gyakorlati pont, fele pedig elméleti pont lenne.“
