Több éves átmeneti időszakot követően 2010. január 1-jén hatályba lépett a határokon átnyúló szolgáltatások útjában álló adminisztratív akadályok eltörlését célzó irányelv, amely annak idején erősen szembeállította a közösség számos régi és új tagját. A szolgáltatási irányelv a magyar vállalkozások számára is számos új lehetőséget kínál, ám a nyelvtudás és a menedzseri képességek hiánya sok céget visszatarthat.
Több éves várakozás után január elsején végre életbe lépett a szolgáltatási irányelv, amelynek célja, hogy lebontsa a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtásának útjában álló nemzeti akadályok többségét. Az irányelv annak idején végletesen megosztotta az EU tagállamait, szembeállítva a piacnyitás híveit a piacaikat védelmező és szociális dömpingtől tartó zömében régi tagállamokkal. A két tábor harcából megszületett kompromisszum ugyan messze elmarad a még a Romano Prodi vezette Bizottság eredeti javaslatától, de így is jelentős előrelépést jelent a korábbi helyzethez képest.
Az új irányelv jelentősen csökkenti azoknak az indokoknak a számát, amely alapján a tagállamok korlátozhatják a más tagállamból érkező vállalkozások szabad szolgáltatásnyújtását a területükön és az egyablakos rendszer bevezetésével számottevően leegyszerűsíti a külföldön (más tagállamban) szolgáltatást nyújtani kívánó cégek adminisztratív teendőit.
Néhány hónappal a jogszabály hatályba lépése előtt a Bizottság még aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a szolgáltatási irányelv átültetése túl lassan halad néhány tagállamban. „Úgy tűnik, hogy egyes tagállamok politikai kötelezettségvállalása a határidők betartására sajnos nem öltött testet a megfelelő intézkedésekben” – fogalmazott egy, a Bizottság által a delegációkhoz ősszel eljuttatott háttéranyag. A dokumentum a jogszabály alkalmazásának mindenekelőtt két aspektusára fordított figyelmet: a nemzeti szabályok folyamatban lévő átfésülésére (a Bizottság megállapítása szerint a tagállamok túlnyomó többsége befejezte a nemzeti szabályok áttekintését), valamint az egyablakos rendszer létrehozására, amely lehetőséget nyújt a cégeknek arra, hogy egy helyen eleget tegyenek minden adminisztratív kötelezettségüknek. Ami utóbbit illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy egyes tagállamokban az egyablakos rendszer felállításával összefüggő gyakorlati munka még meg sem kezdődött.
Az európai munkaadók és az ipar érdekvédelmi szervezete, a BUSINESSEUROPE főtitkára a Bizottságnak írt levelében ugyancsak aggodalmának adott hangot a jogszabály átültetésének tagállamonként eltérő tempója miatt, továbbá amiatt, hogy a transzpozíció minősége országról országra nagy eltéréseket mutatott, különösen érvényes ez a nemzeti jogszabályok átfésülésére, az úgynevezett egységes „kontakt pontok” működésére, az elektronikus nyilvántartási rendszerek egymással való összekapcsolására és a vállalkozók tájékoztatására.
Varga István, gazdasági miniszter még ősszel a BruxInfónak nyilatkozva úgy vélte, hogy az adminisztratív akadályok Európa-szerte történő lebontása várhatóan erősödő versenyhez, csökkenő árakhoz és jobb minőséghez vezet majd a szolgáltatások piacán. Hozzátette, hogy a határokon átnyúló üzleti tevékenységbe bekapcsolódni képes magyar és más vállalatok a növekedéshez is hozzájárulhatnak. „Az irányelv fő üzenete a hazai vállalkozásoknak, hogy óriási lehetőség előtt állnak, ragadják meg az alkalmat!” – mondta a tárcavezető. Varga ugyanakkor elismerte, hogy a nyelvismeret és a menedzseri képességek hiánya határt szabhat a magyar kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy kiaknázzák a szolgáltatási irányelvben rejlő lehetőségeket. Kutatóintézetek által korábban végzett felmérések általában ezt a két fő visszatartó erőt állapították meg a hazai vállalkozások esetében.
A szolgáltatási irányelv (Háttér)
A még a Romano Prodi vezette Európai Bizottság által 2004-ben előterjesztett szolgáltatási irányelv tervezetének az volt a célja, hogy biztosítsa a szolgáltatások nyújtásának az uniós alapszerződésben garantált szabadságát minden tagállam vállalkozója számára és lebontsa a bürokratikus akadályokat a gyakorlatban akkor még 25 részre osztott egységes európai piacon. Az államközi korlátozások eltörlésétől és a piaci versenytől a gazdaság fellendülését, mintegy 600-800 ezer új munkahely teremtését és a fogyasztók számára az árak csökkenését várták.
Bár az Európai Parlament által véglegesen 2006. novemberében jóváhagyott jogszabály piacnyitási ambícióiban messze elmarad a „Bolkestein-irányelv” tervezetétől (Frits Bolkestein a Prodi-bizottság belső piaci biztosa készíttette a tervezetet), így is jelentős előrelépést jelent a határokon átnyúló szolgáltatások útjában álló akadályok lebontásában. A szöveg összesen 42 olyan intézkedést tartalmaz, amely eltávolítja a korlátokat és 65 olyat, amely javít a jelenlegi bürokratikus eljárásokon. A külföldön szolgáltatni kívánó cégek a jövőben egyablakos rendszer keretében regisztráltathatják magukat, jelentősen csökkentve bürokratikus és adminisztratív terheiket és vélhetően növelve vállalkozó kedvüket.
