Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény január 1-jén lépett hatályba. A vagyonadóról szóló cikksorozat előző része az ingatlanokat terhelő vagyonadó fontosabb szabályait ismertette, a folytatás a vízi járművek, a légi járművek és a nagy teljesítményű személygépkocsik adójával foglalkozik.
A vízi járművek esetében az adó tárgya a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor. A vízi járművek közül azonban csak a tengeri hajóra, belvízi hajóra, illetve a motoros vízi sporteszközökre terjed ki a törvény hatálya, feltéve, hogy a vitorlás vízi jármű névleges vitorlafelülete a 25 négyzetmétert, míg a motoros vízi jármű főgépének teljesítménye az 50 kW-ot meghaladja. Az adóalanyiságot a tárgyév 1. napján fennálló tulajdonosi minőség határozza meg, így tehát a hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonos, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonos az adó alanya. Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik és a vízi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg. Megszűnik továbbá az adókötelezettség akkor is, ha a járművet a hatósági nyilvántartásból törlik, mert annak külföldi magánszemély vagy szervezet lesz a tulajdonosa. Fontos kiemelni, hogy a vízi jármű használatának szünetelése vagy szüneteltetése az adókötelezettség szempontjából közömbös. Az adó alapja vitorlás vízi jármű esetén a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben kifejezve, motoros vízi jármű esetén pedig a vízi jármű főgépének, több főgép esetén főgépeinek összegzett, hatósági nyilvántartásban, külföldön nyilvántartatott vízi jármű esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye. Az adó mértéke a vízi jármű kora szerint változik, a régebbi gyártásúak esetében természetesen alacsonyabb a mérték. Ennek alapján vitorlás vízi járművek esetén a névleges vitorla felület minden megkezdett négyzetmétere után 500-2000 forint közötti, egyéb vízi járművek esetében pedig kW-onként 150-300 forint adót kell fizetni. A törvény a vízi járműveknél is biztosítja az adómentességet és így négy mentességi csoportot határoz meg. Ennek alapján tehát adómentességet élvez a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban engedélyeztetési kötelezettség alá eső tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű; sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő vízi jármű, a vízi mentési tevékenység ellátására nyilvántartásba vett vízi jármű; és végül az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.
Légi járművek esetében az adó tárgya a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került sor. A légi járművek közül azonban csak arra a helikopterre, hőlégballonra, léghajóra, sárkányrepülőre, vitorlázó repülőgépre és olyan egyéb repülőgépre terjed ki a törvény hatálya, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja. Az adóalanyiság, az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének szabályai a vízi járműveknél leírtakkal egyezőek. Az adó alapja a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló tömege. Az adó mértéke a légi jármű fajtája és kora szerint változik. Ennek alapján a motoros légi járművek után az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 5000-8000 forintot, az egyéb légi járművek után pedig 2500-4000 forintot kell fizetni évente.
A törvény a légi járműveknél két mentességi kört határoz meg, így mentes az adó alól a sportszövetség, valamint az azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű; valamint a légi üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi jármű.
A nagy teljesítményű személygépkocsik esetében az adó tárgya a 125 kilowatt teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező személygépkocsi, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott személygépkocsi kivételével. Ha a 125 kilowatt teljesítményt elérő vagy meghaladó személygépkocsi igazolás alapján „old timer” járműnek minősül, de nem OT betűjelű, hanem általános vagy egyedileg előállított rendszámtáblával ellátott, akkor adóköteles. A személygépkocsi személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt. Az adóalanyisággal, az adókötelezettség keletkezésével és megszűnésével kapcsolatosan a fent leírtak irányadóak. Az adó alapja a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személygépkocsi teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alapja a személygépkocsi műszaki adatait tartalmazó hatósági okiratban szereplő teljesítmény kilowattban kifejezve. Az adó mértéke a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott adómértéken alapul és a személygépkocsi gyártási éve szerint differenciált. Így tehát a gépjárműadóról szóló törvény szerinti adómérték 2-szerese a 125 kilowatt teljesítményt elérő és 175 kilowatt teljesítményt meg nem haladó, 2,5-szerese a 175 kilowatt teljesítményt meghaladó és 200 kilowatt teljesítményt el nem érő, és 3-szorosa a legalább 200 kilowatt teljesítményt elérő személyszállító gépjármű után. A törvény 50 százalékos adókedvezményt nyújt azon személygépkocsikra, amelyek kizárólag elektromos meghajtásúak, illetve hybrid meghajtásúak. Továbbá szintén 50 százalékos adókedvezmény illeti meg az adóalanynak a – legfeljebb egy darab – személygépkocsiját, aki szülőként, nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként háztartásában 3 vagy annál több gyermeket nevel (tart el). A kétszeres adóterhelést zárja ki az a szabály, mely szerint az adóalany levonhatja a fizetendő adó összegéből a személygépkocsi után a terhére az adóévre kivetett (járó) gépjárműadó összegét.
A szabályok ismertetésén túlmenően fontos azonban megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság 2010. februárjában dönt arról, hogy az új adónem összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel.
A cikksorozat 1. része: Ingatlanokat terhelő vagyonadó →
