A tavalyi költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó ÁSZ-jelentés általános vitájában csütörtökön a Fidesz vezérszónoka a 2000. évet magyar gazdaság egyik legkiemelkedőbb évének nevezte, amelyben a kitűzött célok maradéktalanul megvalósultak, míg a szocialisták vezérszónoka közölte: a javaslat jelentős mértékben átszabja a hatályos költségvetési törvényt, ugyanakkor elszabotálja a 2000. évi költségvetés újragondolását.
Domokos László (Fidesz) hangsúlyozta: 2000-ben a dinamikus növekedés olyan feltételeket teremtett, amelyek az ország, a polgárok gyarapodását eddig nem látott módon segítették elő. Megítélése szerint a 2000-ben keletkezett többletbevételek elköltésének a kormány által megjelölt irányai helyesek. A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet arra: 2000-ben a magyar gazdaság kiegyensúlyozottan és dinamikusan fejlődött, az 5,2 százalékos GDP-növekedést pedig európai viszonylatban is kiemelkedőnek nevezte.
Keller László (MSZP) vezérszónoklatában azt hangsúlyozta: a zárszámadási vita arról is szól, “hogyan legalizálja a kihelyezett kormányülések miniszterelnöki ígéreteit az Országgyűlés, és megláthatjuk, kik azok, akiket költségvetési támogatással is szeretne a még hátralévő időben maga mellé állítani a kormány”. A szocialista képviselő úgy fogalmazott: a zárszámadás a következmények nélküli törvénysértések visszatükrözése, a teljesítetlen ígéretek leleplezése és az elszalasztott lehetőségek bizonyítéka. – A törvényjavaslat ékes bizonyítéka annak, hogy a koalíciónál nemcsak létszámbeli deficit jelentkezik, hanem az alkotmányossági deficit is kitapintható – szögezte le Keller László.
Csúcs László (FKGP) az ÁSZ megállapításai közül azt emelte ki: a zárszámadási előterjesztés kapcsán, tíz év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy van javulás a közpénzekkel való gazdálkodás elszámolásában, elsősorban a kincstár létrehozásának köszönhetően. Mint mondta, a 2000. esztendő eredményes volt, az eredmények elérésében a múlt évi költségvetés több ponton katalizátorként működött. A negatív jelenségek között említette a mezőgazdaság mélyrepülését. – Mindez különösen irritálóvá vált a Torgyán vezette csapat elszabadulásával, hiszen a szakmai alkalmatlanság eddig még soha nem látott összegű közpénz elherdálásával párosult – fogalmazott a képviselő. Jelezte, hogy az előterjesztést a kisgazda képviselők megszavazzák.
- A zárszámadási törvényjavaslat több szempontból is botrány – hangoztatta hozzászólásában Bauer Tamás (SZDSZ). Emlékeztetett arra, hogy azelőtt, ha a költségvetési törvényjavaslatot nem is, a zárszámadásról szóló előterjesztést mindig megszavazta az ellenzék. Ugyanis, mint mondta, elfogadta, hogy a kabinet a költségvetési pénzeket tisztességesen költötte el. Megjegyezte: a kabinetnek nem volt törvényi felhatalmazása arra, hogy a 2000. évi bevételekből 2001. évi kiadásokat finanszírozzon. A szabad demokraták nevében azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a zárszámadási előterjesztést és nyújtsa be új formában a 2002. évi költségvetést.
Font Sándor (MDF) kijelentette: a demokrata fórum képviselőcsoportja támogatni fogja a zárszámadás elfogadását, mert a megfogalmazott kritikák mellett az a véleményük, hogy a kormány a tervezetthez képest nagyobb állami bevételt mindenki által láthatóan közcélokra költi el, a nyugdíjak emelésére, a lakásépítésre, a több gyermekesek megsegítésére, út- és hídépítésre. – Dinamikus a kormányzati magatartás, amely a nem várt, előre nem tervezhető eseményekre megfelelő gyorsasággal és hatékonysággal reagált – mondta.
Lentner Csaba (MIÉP) szerint a 2000. évről szóló zárszámadás “tükörképe a magyar piacgazdaság 13 évének, a kétarcú nemzetgazdaságnak és az erre épülő magyar társadalomnak”, amelynek van egy nagyon látványosan fejlődő része, és vannak válságterületei. A MIÉP-es politikus szerint a magyar gazdaság kiszolgáltatott a külföldi tőkének, valamint az európai uniós csatlakozásnak, és ez beszűkíti az önálló magyar pénzügypolitika mozgásterét.
Az FKGP-frakció többsége nem szavazza meg a 2000. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot – közölte az MTI-vel Torgyán József, az FKGP elnöke csütörtökön. A politikus ezt azzal indokolta: az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozatából egyértelmű volt, hogy a zárszámadást egyetlenegy országgyűlési képviselőnek sem szabad elfogadnia. Togyán József elmondta: rendkívül fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, és nem ért egyet a költségvetési pénzek elköltésének módjával.
