Versenyképesség növelése az infokommunikáció – az elektronikus hírközlés, adatvédelem és a média – szabályozásában címmel kétnapos nemzetközi konferenciát tartott az MTA Jogtudományi Intézetének Infokommunikációs Jogi Centruma.
Az MTA Jogtudományi Intézetének keretében működő Infokommunikációs Jogi Centrum (IJC) az infokommunikáció versenyképességének növelése témájában 2009. november 24-25. napján rendezte meg a Budai Várnegyedben az „Accelerating competitiveness in infocommunications: Regulatory steps to be taken in the electronic communications, data protection and media sectors” („Versenyképesség növelése az infokommunikáció – az elektronikus hírközlés, adatvédelem és a média – szabályozásában”) című nemzetközi konferenciát.
A rendezvény szervezője az MTA Jogtudományi Intézetében működő Infokommunikációs Jogi Centrum volt. Az intézmény az infokommunikációs jogterületek, így többek között az elektronikus hírközlés, az Internettel, illetve az ún. új médiákkal kapcsolatos adatvédelmi, tartalomszabályozási, szerzői jogi kérdések, valamint a médiajog tudományos igényű, gyakorlati szempontú fejlesztése mellett kötelezte el magát, az infokommunikációs jogok teljes körét átfogóan végez kutatásokat, a gyakorlati élet valamint a jogtudomány közti párbeszéd és együttműködés elmélyítésére törekszik.
A konferencia középpontjában a versenyképesség és a jogi szabályozás folyamatosan változó kapcsolata állt az elektronikus kommunikáció, a média, és az adatvédelem területén. Szó volt a média és a médiaszabályozás változó szerepéről, a digitalizációról, a gazdasági válság által generált kihívásokról, melyek a társadalmat és a versenyt egyaránt érintő szabályozás- és feladatrendszert befolyásolják.
A két napos konferencia első napján a kormányzati és szabályozó szervezetek, valamint az infokommunikációs iparág egyes szereplői az általános célkitűzésekről, a szabályozás és a versenyképesség összefüggéseiről és az elérésükhöz szükséges eszközökről adtak elő.
Rozgonyi Krisztina a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviseletében a verseny megnövekedett szerepéről beszélt, az elektronikus kommunikáció és a médiaágazat területén. Előadásában a szabályozó szempontjaira fektette a hangsúlyt, ismertette az eddig elért eredményeket, felvázolta a Nemzeti Hírközlési Hatóságra váró feladatokat.
Debreceni Győző a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs államtitkárságának főosztályvezetője az infokommunikációs technológia jelentőségét mutatta be hazánk társadalmi és gazdasági életében. Ismertette a kormányzati célkitűzéseket az eddig elért eredményeket. Kitért az elektronikus közbeszerzések szabályozására, az interneten megjelenő ártalmas tartalmak a gyermekvédelmi szempontjaira, és a digitalizálás néhány kérdésére.
Tóth András a médiapluralizmus és versenyjog kérdéseit vázolta fel.
A konferenciaszervező Infokommunikációs Jogi Centrum (ICJ) nevében Koppányi Szabolcs a nemzeti hírközlési hatóságok szabályozó szerepéről, azok jogi hátteréről, a nemzetközileg alkalmazott valamint európai uniós megoldásokról, tartott előadást.
Az ICJ kutatási projektjének ismertetésére Schmideg Iván előadásában került sor. Ő az infokommunikációs szektorban a szabályozáson keresztül megvalósuló versenynövekedésről tájékoztatta a hallgatóságot.
A második napon az előadók a részletesebb, ágazati szabályozások és szakpolitikai kérdések áttekintésére vállalkoztak. Ezen a napon két különböző tematikájú csoportra bontva folytak az előadások. Az egyik csoport a médiaágazat versenyképességével és a hatékony piaci szabályozással foglalkozott, míg a másik a magánélet sérthetetlenségét, a technológia fejlődésének az alapvető jogokkal való összeütközését, harmonizálását tárgyalta.
Az adatvédelmi szekción hangzott el Székely Iván előadására, mely a technológia fejlődésének az identitás fogalmának változására gyakorolt hatását világította meg.
StoLPaN konzorcium az Európai Bizottság Információs Társadalmi Technológiák programja és számos nagyvállalat által támogatott konzorcium, melynek működését, feladatait, jogi hátterét, széleskörű felhasználási lehetőségeit Kaibinger Tamás ismertette.
A finn Mika Raento a mindenütt jelenlévő számítástechnika és a magánélet sérthetetlenségének ellentmondásairól beszélt.
A személyiséggel, a személyazonossággal való visszaélés elkerülésének technikai megoldásaira Fehér Gábor (A BME tanára) mutatott példákat, a kereskedelmi érdek és a magánélet sérthetetlenségének kényes egyensúlyát Szabó Endre (az Adatvédelmi Biztos Irodájának munkatársa) világította meg.
A kétnapos konferencián az infokommunikációs szakterület számos hazai és nemzetközi szakértője, a kormányzati szervek, az Európai Bizottság, a szabályozó hatóságok képviselői, a tudományos kutatás jelentős szereplői vettek részt. A kerekasztal beszélgetések és a konferencia egésze során lehetőség nyílt komoly szakmai párbeszédek lefolytatására, melyekből várhatóan a jogalkotás, szabályozás és gyakorlati jogalkalmazás számára is értékes tapasztalatok szűrhetőek le.
