Jövőre két alelnök segíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének munkáját az Országgyűlés hétfői döntése értelmében. A képviselők 191 igen és 149 nem szavazat mellett, illetve 4 tartózkodással foglalták törvénybe a PSZÁF szervezetét és tevékenységét módosító törvényjavaslatot.
A jogszabály egyebek mellett tartalmazza a szervezet fogyasztóvédelmi, valamint valamennyi pénzügyi intézmény panaszkezelési szabályait is.
A januártól hatályos törvény szerint a PSZÁF két új alelnöke közül az egyiket a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásával bízza meg a miniszterelnök.
Az alelnökök felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés kivételével – a PSZÁF elnöke gyakorolja. A szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára.
Az elnöknek a felügyelettől származó évi összes jövedelme az MNB elnöke éves összes jövedelmének az ötven, míg az alelnököké 25 százaléka. (Az MTI korábbi információja szerint az MNB elnökének a havi fizetése meghaladja a 8 millió forintot.)
A felügyelet munkáját a Pénzügyi Stabilitási Tanács segíti. Ennek tagjai: a pénzügyminiszter, továbbá a felügyelet és az MNB elnöke. A tanács – egyebek mellett – folyamatosan értékeli a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac stabilitását. Szükség szerint, de legalább havonta tart ülést, és a tanács határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. Az ülést a tanács elnöke hívja, első elnöke a pénzügyminiszter lesz a jövő évben.
A PSZÁF ellenőrzi a pénzügyi szolgáltatók által, a nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel – a fogyasztókkal – szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettségek betartását. A magatartási szabályok a fogyasztóvédelmi, a reklám- és az elektronikus kereskedelmi törvényekben találhatók.
A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag az ügyfelek tájékoztatására, valamint a békéltető testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére fordítható. A fogyasztóvédelmi bírság összege 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhet.
A hitelintézeti törvényt is több ponton módosítja az új jogszabály. Így például a pénzügyi intézmény legkésőbb a szerződés megkötése előtt – de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt – kellő időben, világos és egyértelmű módon köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, ha a megkötendő szerződéssel érintett tevékenységére magatartási kódexnek vetette alá magát. Egyúttal meg kell adnia a magatartási kódex ingyenes elérhetőségét. Ha a pénzügyi intézmény honlapot működtet, köteles azon folyamatosan, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé tenni a magatartási kódexet.
A pénzügyi intézménynek a panaszokat az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében minden munkanapon 8 órától 16 óráig kell fogadnia. A telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, míg az elektronikus úton érkező panaszokat folyamatosan fogadnia kell. A telefonos panaszkezeléshez “ésszerű várakozási időt” kell biztosítani. A beszélgetést a pénzügyi intézmény rögzíti, és az ügyfél kérésére biztosítania kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint helyben orvosolni kell. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát az ügyfélnek átadja.
A biztosítási törvény a panaszkezelést a hitelintézeti törvénybe foglaltak analógiájára végzi.
A panaszkezelés folyamata bekerült több más – például az önkéntes- és a magánpénztári – törvénybe is.
A hitelintézeti törvény módosítása azt is előírja, hogy tulajdonos és vezető tisztségviselő csak jó üzleti hírnévvel rendelkező személy lehet az ilyen intézményekben. A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek kell bizonyítania, de a felügyelet pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
Ugyanennek a törvénynek a módosítása írja elő azt, hogy pénzügyi intézmény – illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen – a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a felügyelet kezdeményezheti.
A fogyasztóvédelmi törvény a békéltető testületek szabályait is módosítja. Az állam kötelessége ezek működtetéséről gondoskodni úgy, hogy az összeg bekerüljön az éves állami költségvetésbe. A békéltető testületi tagokat a megyei (fővárosi) ipar- valamint agrárkamarák, iletve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki. A testületi tagok száma testületenként legalább 10 fő.
Pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén, az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes. A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett vállalkozás közötti – pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő – fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a vállalkozás az adott jogvitában a békéltető testület eljárásának alávesse magát és a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.
