Az Országgyűlés leszavazta a kormány javaslatát hétfőn, így egy ember egy évben 65 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutatóval csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt maximum 250 ezer forintig.
A képviselők 185 igen, 146 nem szavazat mellett, valamint 1 tartózkodással fogadták el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását.
A jogszabály szerint jövő júniustól a pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíjmutatója meghaladja a hatvanöt százalékot, és összege nem haladja meg a 250 ezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával a parlament felső korlátot szabott a bankkártyával történő fizetés esetén felszámolt tranzakciós díjnak, ami egységesen maximum a forgalom értékének két százaléka lehet. A rendelkezések január 1-jén lép hatályba, ahogy az is, mely szerint a pénzintézetek közötti úgynevezett interchange költsége a hitelkeretre terhelt összeg 0,3 százaléka, maximum 100 forint lehet tranzakciónként, ha a fizetés betéti kártyával történik.
Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó változtatások lényege, hogy a szerződéseknek tételesen tartalmaznia kell az egyoldalú módosítására okot adó körülményeket. A pénzügyi intézményeknek emellett árazási elveikben meg kell határozniuk a módosítás elveit, amelyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőriz a bankok által elfogadott magatartási kódex figyelembevételével.
A képviselők a zárószavazás előtt a törvénybe emelték azt az előterjesztő által benyújtott módosítást, amely semmisé teszi a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződést, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.
A törvény tartalmazza azt is, hogy január 1-jétől csak akkor fizetik ki a biztosítók a gépjárműkárok helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét, munkadíját, valamint az megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak.
Ha a károsult számláján az említett tételek nincsenek feltüntetve, csak a helyreállításhoz szükséges költségek nettó összegét, vagy ha az értékcsökkenés feltétele fennáll, az értékcsökkenés összegét térítheti meg a biztosító.
A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők kötelesek két munkanapon belül bejelenteni a velük jogviszonyban álló, biztosításközvetítést végző személyekkel fennálló jogviszony megszűnését. A kormány ettől az intézkedéstől a közvetítők hatékonyabb nyomon követését, illetve ismételt elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémák megoldását várja.
A jogszabály emellett kötelezővé teszi a biztosítók számára, hogy szerződési feltételeikben határozzák meg, hogy a kár megtérítése során milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, és azt milyen okiratok alapján teszik. A törvényalkotók szándéka szerint ez a módosítás hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.
Összehangolták az új Ptk.-val a pénzügyi tárgyú törvényeket
Az Országgyűlés 194 igen, 148 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő módosítását hétfőn este.
A törvény jogtechnikai módosításokat rögzít, az új Ptk. elfogadása miatti azon változások átvezetését tartalmazza, amelyek a pénzügyi intézményrendszert szabályozó törvényekben kötelmi jellegű, szerződéses szabályokat érintenek.
A törvény a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a befektetési vállalkozásokról, a viszontbiztosítókról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt módosítja.
Az új Ptk.-val összefüggésben változtak bizonyos fogalmak, így például a befektetési szolgáltatókról szóló törvényben az óvadék, a rendhagyó zálogjog, a biztosítási törvényben a vállalkozás és a bankgarancia fogalma. A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvényben annak érdekében, hogy a zálogjogi szabályok értelmezhetővé és alkalmazhatóvá váljanak, egy utalás elhelyezése vált szükségessé a Ptk.-ról szóló törvény bankszámla-követeléseire.
