A BKV-ügyek vizsgálata során nemcsak a szerződéseket megkötő, illetve a végkielégítéseket megítélő személyek esetleges felelősségét vizsgálja a rendőrség, hanem az általános felelősség körét is – erről Bodnár Zsolt, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese beszélt hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A dandártábornok arra a kérdésre válaszolt: a nyomozás kiterjed-e arra, hogy egy speciális helyzetű, teljes egészében önkormányzati tulajdonban levő társaságról van szó.
Bodnár Zsolt kifejtette: két ügycsoportvan. Az egyik esetében összesen 144 tanácsadói szerződést vizsgálnak, ezeket 70 céggel kötötték. A végkielégítések esetében pedig nemcsak az idei és az elmúlt évet tekintik át, hanem a 2007-est is, amikor 700 embert bocsátottak el a közlekedési vállalattól. Ez utóbbival együtt összesen 800 ember munkaviszonyának felbontását vizsgálják.
A nyomozásoknak gyanúsítottja még nincs. Bodnár Zsolt közlése szerint olyan összetett, több köbméternyi iratanyag áttekintését igénylő eljárásról van szó, amely várhatóan hónapokig el fog húzódni. Mint elmondta, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) folyamatban levő BKV-s ügyek esetében hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség.
A tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban közölte: március 31-én, egy magánszemély interneten megjelent cikke alapján rendelte el a nyomozást a rendőrség, akkor még 23 cég vonatkozásában hűtlen kezelés miatt. Azóta több feljelentés érkezett, ezek három csoportra bonthatók: kommunikációval és marketinggel kapcsolatosak, műszaki jellegűek, illetve jogi tanácsadáshoz fűződőek.
A nyomozás folyamatáról szólva Bodnár Zsolt azt mondta: azt vizsgálják, hogy a szerződések mögött volt-e valós teljesítmény, indokolt volt-e a szerződések megkötése, továbbá értékarányban állt-e az elvégzett munka, a kifizetett összeg a szerződésekben foglaltakkal.
A felelősség kérdésével kapcsolatban kiemelte: messze áll a rendőrség attól, hogy bárkit is megnevezzen felelősként, de az már látszik, hogy az egyes szerződéseknél a szakterület vezetője volt az, aki megrendelőként lépett fel. Az aláírókon túl azonban a rendszer sajátossága miatt az általános felelősséget is vizsgálni kell.
A rendőrség által vizsgált tanácsadói szerződések 4-5 éves időtartamot ölelnek fel – tette hozzá.
Hruska Csaba, a gazdaságvédelmi osztály vezetője a személyi juttatásokkal kapcsolatos nyomozásról szólva azt mondta: a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciója által tett, a társaság akkori humánpolitikai igazgatójának végkielégítésének kivizsgálását kérő feljelentés nyomán, július 29-én indult az eljárás. Hangsúlyozta: olyan jogviszonyt vizsgálnak, ami nem kifejezetten a rendőrség kompetenciájába tartozik, mivel munkajogi kérdésekről van szó és ezekből kell esetlegesen büntetőjogi következtetéseket levonni.
A végkielégítésekkel összefüggő nyomozást illetően az alezredes jelentős momentumnak nevezte, hogy a BKV jelenleg is zajló belső vizsgálata során egy, a kommunikációs irodán dolgozó munkavállalóval kapcsolatban felmerült a gyanú: úgy kap juttatást a közlekedési vállalattól, hogy azért munkát nem végez. Mint hozzátette, bár a munkavállaló a BKV alkalmazottja, megbízási szerződés alapján a fővárosnak is kommunikációs feladatokat lát el. Az ő esetében Hruska Csaba szerint a csalás gyanúja merül fel. A dolgozó jelenléti íveinek esetleges hamisságával kapcsolatban magánokirat-hamisítás miatt vizsgálódnak.
A nyomozás újabb fordulatának az osztályvezető a BKV szeptember 30-i feljelentését nevezte: ez már 110, a cég közép- és felsővezetői állományából 2008, illetve 2009-ben távozók végkielégítésére vonatkozott. Az eljárásról szólva ismertette: személyenként kell megvizsgálni a munkaszerződéseket és össze kell vetni a munkaviszony felbontását a munka törvénykönyvének előírásaival. Mint mondta, már most látszik több esetben, hogy a szerződés felbontása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. Példaként említette, hogy közös megegyezés esetén nem jár a törvény szerint végkielégítés, ugyanakkor a BKV mégis fizetett egyes esetekben.
A nyomozók ki kívánják szélesíteni a nyomozást a 2007-es, mintegy 700 embert érintő leépítésre is, ennek érdekében megkeresik a közlekedési társaságot az érintettek személyi anyagáért. Így összesen 800 ember távozását vizsgálják.
Bodnár Zsolt a BKV-s ügyek harmadik csoportjával, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság által vesztegetés miatt folytatott eljárással kapcsolatban újságírói kérdésre azt mondta: vannak átfedések az ügyek között, de azokat külön vizsgálják, szakaszolják annak érdekében, hogy amely részeket – például a vesztegetést – lehet, minél előbb le tudják zárni. Erre hivatkozva nem kívánt becslésekbe bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor lehet eredménye a nyomozásoknak.
Szintén kérdésre válaszolva Bodnár Zsolt közölte: információi szerint kiadták a nemzetközi elfogatóparancsot a BKV informatikai igazgatója ellen.
A rendőrök elmondták: végeztek kihallgatásokat, de a közlekedési társaság volt vezetőit még nem hallgatták meg.
