Közérdekű adatnak minősül, ezért nyilvános az APEH kezelésében lévő, az egyes egyházak részére adójuk egy százalékáról rendelkezők száma. Akár megyei bontásban, felekezetek szerint, az adott megyében törvény alapján rendelkezésre jogosultak létszámával együtt is hozzájuthatnak az egyházak az adatokhoz – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos.
A református Zsinat lelkészi elnöke levelében fordult az adatvédelmi biztoshoz, és az iránt érdeklődött, van-e lehetőség arra, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékának a Magyarországi Református Egyház, mint kedvezményezett részére történő rendelkezésére vonatkozó adatokat a régiónkénti bontáson túl megyei bontásban, felekezet szerint is megismerje az egyház. Az APEH honlapján csupán az összes egyházra vonatkoztatott régiónkénti, esetleg megyei bontású adatok szerepelnek, amelyek felekezetek szerint nem különíthetők el. A Magyarországi Református Egyház az egyes megyében lévő potenciális rendelkezők, azaz a megyében törvény alapján rendelkezésre jogosultak létszámát is szerette volna megtudni.
Az adatvédelmi biztos úgy foglalt állást, hogy a megyei bontás szerinti adatszolgáltatás adatvédelmi akadályokba nem ütközik. Az adatvédelmi törvény szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Mivel a kért adatok aggregáltak, nem hozhatók összefüggésbe meghatározott természetes személlyel, ezért az adatvédelmi aggályok alaptalanok, sőt, azok közérdekű adatnak minősülnek, vagyis az APEH köteles azokról az igénylőt tájékoztatni.
