A cégadatok túlnyomó többségét a céginformációs szolgálat honlapjáról (www.e-cegjegyzek.hu) bárki korlátozás nélkül megismerheti. Ugyanakkor fontos közérdek, hogy a nyilvánosság követelménye ne okozzon indokolatlan kiszolgáltatottságot azok tekintetében, akikről az adatok szólnak.
Annak mérlegelésében, hogy a regisztrált cégadatok közül melyek legyenek nyilvánosak, több jelzést kapott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Azon túl, hogy az adatvédelmi biztos fontosnak tartotta a személyes adatok védelmét, változtak a tőzsdei cégek igazgatóinak fizetésére vonatkozó szabályok, így minden pénzbeli és nem pénzbeli javadalmazásukat nyilvánosságra kell hozni. Tehát a módosítás arra vonatkozik majd, hogy kérésre hozzáférhető körbe tartozó cégadatokat (természetes személyek bejegyzett lakóhelye) ne lehessen korlátlanul megismerni, hiszen súlyos visszaélésekhez vezetne, ha a tőzsdei cégek igazgatóinak nyilvánosságra hozott javadalmazása mellett egyúttal lakcímük is megismerhetővé válna.
A 2009. november 26-án kihirdetett módosítás lényege, hogy a lakóhely megismerésének módja differenciálttá válik. Fontos hangsúlyozni, hogy a természetes személyek lakóhelye a továbbiakban is a cégjegyzék része marad (a képviselők, a tagok, a felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók, stb. tekintetében), továbbra is rögzítésre kerül.
A közfeladatot ellátó személyek (így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv, stb.) közfeladataik ellátása érdekében továbbra is erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül, automatikusan ismerhetik meg a lakóhelyre vonatkozó adatokat.
A közfeladatot ellátókon kívül esők – így az újságírók is – azonban törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében, a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg a lakóhelyre vonatkozó adatokat. A kérelemben vagy a kérés törvényes jogcímét kell megjelölni, vagy az érintett személy hozzájárulását kell beszereznie és bemutatnia.
Ami az újságírókat illeti, fontos leszögezni, hogy a jövőben automatikusan nem, csak külön kérelem alapján juthatnak hozzá természetes személyek lakcíméhez, ha az feladatuk ellátásához szükséges. Ehhez a céginformációs szolgálathoz benyújtandó kérelemben azonban elégséges azt feltüntetni, hogy a kért adat a sajtó képviselőjeként, feladatának ellátásához indokolt, ez esetükben törvényes jogcímnek fog minősülni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mivel ezen adatok köre nem korlátozás nélkül nyilvános, nyilvánosságra hozatalukra a céginformációs szolgálathoz benyújtott kérelem nem ad felhatalmazást!
A korábbi évek gyakorlatához képest a változást az adja, hogy a céginformációs szolgálat az egyéb személyi körbe tartozók esetében – így tehát az újságírók esetében is – az adatszolgáltatás időpontját és a kért adatokat regisztrálja. Ha tehát egy, a cégnyilvántartásban regisztrált személyt rosszhiszemű adatkérés miatt sérelem ér, felléphet ellene, hiszen bármikor visszakereshetővé válik az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme, a kért adathalmaz és az adatot felhasználóra vonatkozó információ.
A tárca reméli, hogy az új szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a természetes személyek adatvédelemhez való joga és a közérdekű nyilvánosság alapelve között.
