A békéltető testületek eljárásának célja a fogyasztó és a vállalkozás közti fogyasztói jogvita rendezése azáltal, hogy egyezséget kössenek, ennek eredménytelensége esetén pedig a vitát döntse el gyorsan, egyszerűen és mindezt díjmentesen – minden megyében.
Az áruk és szolgáltatásokkal kapcsolatban minőségi és biztonsági kifogások, a szerződéskötéssel és teljesítéssel kapcsolatos panaszok és termékfelelősségi szabályok alkalmazásával kapcsolatban felmerült viták (fogyasztói jogviták) rendezésének alternatív és díjmentes módja a békéltető testületekhez fordulás.
A testülethez a fogyasztó fordulhat – ennek minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje – miután a vállalkozással megkísérelte a panasz, kifogás megoldását.
A testülethez annak elnökéhez intézett kérelemmel fordulhat a fogyasztó; a testület pedig köteles az eljárással és kérelemmel kapcsolatban tájékoztatást adni. A kérelemben meg kell jelölni a jogvita kivizsgálásán túl a fogyasztói igényt is, valamint a kérelemhez csatolni kell a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó előzetesen megkereste a vállalkozást, de az elutasította a kérését a vitarendezést illetően. Arra is van lehetőség, hogy a fogyasztó meghatalmazott útján járjon el, ebben az esetben a meghatalmazást is csatolni kell a kérelemhez.
A békéltető testületek a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek. Hozzájuk a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a szerződés teljesítésének helye, esetlegesen a vállalkozás, illetve annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerint illetékes testülethez fordulhat kérelmével. Több fogyasztó által beadott kérelem esetén bármelyik kérelmezőre illetékes testülethez be lehet nyújtani a kérelmet. Belföldi lakó- illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező fogyasztó a vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye, illetve a szerződés teljesítése szerint illetékes békéltető testülethez is fordulhat.
A kérelemről általában három tagú tanács dönt, melynek egyik tagját a fogyasztó, másik tagját a vállalkozó jelöli, és ez a két tag jelöli ki a tanács elnökét. Kivételes esetben van lehetőség egyedül eljáró testületi tag jelölésére, de ebben az esetben csak olyan személy jelölhető, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölelő kamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. A tanács tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem fogadhatnak el utasítást és titoktartásra is kötelezettek az eljárás megszűnése után is. Az eljárásból ki van zárva a tag, ha neki vagy hozzátartozójának a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, vagy más okból elfogult.
Az eljárást megindulását követően a tanács kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben az elnök ezt egyszer harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás elsődlegesen egyezség megkötésére irányul a két fél között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor a tanács egyezséget jóváhagyó határozatot hoz.
Ha nem sikerül egyezséget kötni, akkor a tanács folytatja az eljárást, és annak függvényében hoz vagy ajánlást vagy kötelezést tartalmazó határozatot, hogy a vállalkozás az eljárás kezdetén tett-e alávetési nyilatkozatot. A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet.
A döntés tartalmaz indoklást, és a költségek viselését is rendezi; azt a felet terheli, akinek terhére a tanács a jogvitát eldöntötte. Fellebbezni nem lehet a döntés ellen a békéltető testületnél.
A kötelezést tartalmazó határozatnak tizenöt napon belül kell eleget tenni, az ajánlásnak az ott megjelölt időpontig.
A kötelezést tartalmazó határozat, illetve az egyezség kikényszerítését lehet kérni a testület székhelye szerinti megyei bíróságtól is végrehajtási záradék formájában. Ha az ajánlásnak nem tesz eleget a vállalkozás, akkor a testület az ügy rövid leírását közzéteheti, kivéve, ha a bíróságtól kérték az ajánlás hatályon kívül helyezését.
A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, amennyiben a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, vagy a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra. Akkor is, ha a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, mert a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
A békéltető testületek immár tíz éve működnek hazánkban, és egyre népszerűbbek. Ennek oka az lehet, hogy a bírósági úttal szemben gyors, egyszerűbb, és olcsóbb is. Leggyakrabban építési munkákkal és utazási irodák szolgáltatásaival kapcsolatban keresik meg a fogyasztók a tesületeket.
