Volt foganatja is az ombudsman tavalyi ajánlásainak: a Budapesti Közlekedési Vállalat jegyellenőrzési, pótdíjazási, követeléskezelési gyakorlatának ismételt vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa több tekintetben pozitív változásokat tapasztalt. Egyes esetekben azonban visszaköszönnek a tavaly bírált körülmények.
Az utasok panaszaikban továbbra is kifogásolják az ellenőrök bántó hangnemét, otromba, olykor nyomdafestéket nem tűrő, minősíthetetlen stílusát. A közlekedési társaság tavaly megígérte, hogy érdemben orvosolja ezt a problémát, a panaszok száma és visszatérő jellege viszont azt mutatja, hogy a BKV igyekezetének egyelőre nincs meggyőző eredménye. Az országgyűlési biztos korábbi tapasztalataival szemben pozitív fejleményként értékelte, hogy a jegyellenőrök és biztonsági őrök tevékenységét kifogásoló panaszok kivizsgálása dokumentáltan történik, a válaszlevelek az egy évvel ezelőttiekhez képest tartalmi szempontból sokkal meggyőzőbbek, a panaszok döntő többségére pedig 30 napon belül, néhány esetben 60 napon belül választ adott a közlekedési társaság.
A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az utasok emberi méltósághoz fűződő jogát sérti, ha BKV jegyellenőrzést végző munkatársa az utas magatartását – jogszerűségétől függetlenül – kifogásolható hangnemben minősíti, vagy az utasokkal szemben megalázó módon viselkedik. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az utasnak sincs joga az ellenőrrel szemben verbális, vagy tettleges agresszióra. Az ilyen támadások számának csökkentése, egyúttal az utasok biztonságérzetének növelése érdekében az ombudsman támogatja a képrögzítésre alkalmas zártláncú kamerarendszer telepítését.
Tavaly a biztos kifogásolta, hogy a BKV nem gondoskodott a jegyellenőrzést végző munkatársainak teljes körű azonosíthatóságáról. Ezt a visszásságot a közlekedési vállalat orvosolta. Szabó Máté azonban rámutatott arra is, hogy az utasok tisztességes eljáráshoz való jogát sérti, amennyiben az ellenőr nem tűzi ki az azonosító számát, illetve az utas kérésére sem közli azt.
A jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozza, ha a BKV pótdíjköveteléssel lép fel, miközben nem teszi lehetővé, hogy az utas – az időponttól és a megállók adottságaitól függetlenül – előre megvehesse a jegyét. Erre Szabó Máté megint felhívta a figyelmet és előrelépésnek tartaná, ha bevezetnék a tervezett mobiltelefonos jegyvásárlást, vagy garantálnák, hogy valamennyi járművezetőnél lehessen menetjegyet vásárolni.
A pótdíj-követelések egy éves elévülési idejéről jogértelmezési vita folyt az ombudsman és a BKV között. Ebben egyértelmű megoldást jelent az a – várhatóan még az az idén hatályba lépő – jogszabály-módosítás, amely az autóbusz és a villamos mellett a metróval, HÉV-vel történő személyszállításra is egy éves elévülési időt fog megállapítani, annak szellemében, ahogyan azt az állampolgári jogok biztosa korábban javasolta.
A tavalyi átfogó vizsgálata során Szabó Máté alapvető hiányosságnak nevezte, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére a BKV nem rendelkezett a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott üzletszabályzattal. Az üzletszabályzat időközben elkészült, azt a közlekedési hatóság jóváhagyta.
Az országgyűlési biztos mindezek nyomán kezdeményezte a BKV vezérigazgatójánál, mielőbb intézkedjen annak érdekében, hogy az előzetes jegyvásárlás lehetősége minden utas számára biztosított legyen. Ismételten a közlekedési vállalat vezetőjének közbenjárását kérte, hogy a jegyellenőrzést végző munkatársai tevékenységüket mindenkor kulturált stílusban végezzék és tartózkodjanak az utasokkal szembeni bármiféle agressziótól. Ezzel is összefüggésben – amennyiben szükséges, a rendőrség bevonásával – vizsgálja ki azokat az utaspanaszokat, amelyek felvetik a büntetőjogi megítélés alá eső cselekmények gyanúját. A rendőrséggel együttműködve vizsgálja meg, hogy milyen jogszerű intézkedések megtételére van lehetősége a jogos menetdíjigények érvényesítése, továbbá a diszkriminatív ellenőrzési gyakorlat felszámolása érdekében.
A vizsgálatokat az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kiemelt közlekedési projektjének részeként folytatta. A megállapításokat Szabó Máté és munkatársai, valamint meghívott szakértők zárókonferencián foglalják össze november 23-án hétfőn, az Országgyűlési Biztos Hivatalában, és ott lesznek az érintett közszolgáltatók vezetői is.
