A gyermekjogokkal kapcsolatos tudnivalókat gyűjti csokorba a Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához címmel megjelent kiadvány, amelyet pénteken mutattak be a fővárosban.
A kötet az egyezmény elfogadásának húszéves fordulójához kapcsolódva jelent meg.
Herczog Mária, a kötetet kiadó Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület munkatársa azt mondta: nagyon jelentős előrelépések történtek a gyermekjogok érvényesítésében az elmúlt húsz évben Magyarországon.
A jogszabályi környezet tisztességes és jó – mondta, emlékeztetve arra, hogy az egyezményt a parlament 1991-ben kihirdette, amivel a magyar jogrend részévé vált. Az 1997-ben megalkotott gyermekvédelmi törvény is ennek szellemében fogant.
Hozzátette: ugyanakkor a jogalkalmazásban nem állunk jól. A legijesztőbb a gyermekszegénység, egy Magyarország fejlettségű államban nehéz elfogadni, hogy a gyermekek harmada szegénységben él, és napi gond lehet az élelmezés, a fűtés, a napi szükségletek kielégítése – mondta.
A magyarországi kirekesztés még európai viszonylatban is nagyon kirívó és ijesztő. A gyerekek védelmére szerveződött különféle intézmények és szolgáltatások semmilyen módon nem tudják kompenzálni a gyermekek nehézségeit, hanem még növelik is azzal, hogy az iskola szegregál – mutatott rá.
A szakember szerint szintén nem jó a helyzet a gyermekek bevonásánál a döntésekbe.
A hatszáz oldalas kötet segédeszköz lehet mindazok számára, akik a gyermekjogok elveinek és gyakorlati alkalmazásának segítéséért dolgoznak a kormányzaton belül és a civil társadalomban, illetve jogi és pedagógiai, szociális képzéseknél is használható.
A kiadványból az olvasók többi között választ kaphatnak arra, hogyan biztosíthatók a gyermeki jogok, ha a körülmények kedvezőtlenek, és kinek a feladata ez? Joga van-e egy gyereknek a diszkrimináció-, kirekesztés-mentes életre, és ha ezt a jogát megsértik, szülei tudta nélkül orvoshoz, pszichológushoz, más segítőhöz fordulhat-e. A könyv szerzői Rachel Hodgkin és Peter Newell neves angol gyermekjogi szakemberek és aktivisták, a kötetet eredetileg angolul az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja jelentette meg.
A kötet ezer példányát ingyenesen juttatják el a szakembereknek és a hivataloknak.
Az ENSZ gyermekjogi egyezményét, az első konvenciót a gyermekek jogairól. New Yorkban 135 állam képviselője fogadta el húsz évvel ezelőtt.
A dokumentum egybefogta a gyerekeket érintő összes eddigi nemzetközi deklarációban foglalt jogokat. Az eredetileg Lengyelország által kezdeményezett konvenció célja a gyermekek méltóságának, morális, szociális, valamint kulturális jogainak védelme.
Az 54 paragrafusból álló okmány bevezetője szerint a gyermekeket az ENSZ alapokmányának elvei szerint kell nevelni és a lehető legteljesebb mértékben fel kell készíteni az önálló életre. Tehát a gyermekeknek nemcsak a megfelelő táplálkozásra, hanem az oktatásra, az információra, a játékra, a szabadidőre és vallásuk szabad megválasztására is joguk van.
Az egyezmény védelmet kíván nyújtani a gyerekek mindenfajta kizsákmányolása, bántalmazása, a családtól való önkényes elszakítása és a velük szemben elkövetett büntetőjogi visszaélések ellen is. A konvenció a menekült, fogyatékos, kábítószer-fogyasztó és örökbefogadott, valamint a kisebbségi csoportokban, vagy autonóm területeken élő gyerekek jogait is meghatározza. Ezenkívül rögzítette jogaikat fegyveres konfliktusok esetére.
