November 18-án éjfélkor elhallgat a Sláger és a Danubius Rádió. Frekvenciájukon a Neo FM és a Class Rádió lesz hallható.
Előzmények
1997 novemberében szerezte meg pályázat útján hét évre műsorszolgáltatási jogosultságát a Danubius és a Sláger Rádió. A hét év elteltével – a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelően – az ORTT meghosszabbította a rádiók jogosultságát további 5 évre, 2009. november 19. napjáig. Azonban újabb hosszabbításra a törvény már nem ad lehetőséget, a frekvenciákat pályázat útján kell kiosztani. Ennek ellenére a tavalyi év nem csak a kudarcba fulladt új médiatörvény tervezetétől volt hangos, hanem a 2008 novemberében, az OGY-hez benyújtott, T/6829. törvényjavaslattól, mely a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseit módosította. Az Index Internetes hírportál információi szerint mind a Danubius, mind a Sláger Rádió erőteljes lobbitevékenységet folytatott, hogy a digitális átállás támogatásáért cserébe pályáztatás nélkül meghosszabbíthassák frekvenciaengedélyüket. A két rádió tulajdonképpen azt vállalta, hogy a digitális rádiós multiplexen szerepel, és analóg adásában reklámidőt biztosít a digitális átállás előnyeinek ismertetésére. A tervezetet mind a kormány, mind az ellenzéki oldal, valamint az OGY kulturális bizottsága is támogatta, az OGY pedig december 15-én 363 igen szavazattal (10 nem és 2 tartózkodás mellett) elfogadta a törvénymódosítást.
Az új szabályok szerint a műsorszolgáltatási jogosultság lejártát követően az ORTT a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül ismételten megújíthatja a műsorszolgáltatási jogosultságot, ha a műsorszolgáltató kötelezettséget vállal a digitális átállásban való közreműködésre. A jogosultság rádiók esetében legfeljebb a digitális átállásig terjedő időre (ennek céldátuma 2014. december 31. napja) hosszabbítható meg. A jogosultság megújításáról az ORTT dönt, s a tagok szavazatának mértéke az őket jelölő képviselőcsoportok parlamenten belüli mindenkori arányával egyezik meg a két országos földfelszíni műsorszolgáltatási jogosultság kapcsán hozott döntés során. (A törvény eredeti szövege egy ízben biztosít megújításra lehetőséget a jogosult számára). A parlament által elfogadott törvényt Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, azt megküldte véleményezésre – előzetes alkotmányossági vizsgálatra – az Alkotmánybíróságnak. Az Elnök úr álláspontja szerint a médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben, mely ellentétes az AB-nek a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban fennálló gyakorlatával. Mindemellett felhívta arra is a figyelmet, hogy az AB egy 2007-es határozatában már megállapította, hogy a pályázati rendszer súlyos hiányosságokban szenved, hiszen nem rendelkezik a törvény a pályázatok elbírálásának határidejéről, az ORTT határozatának indokolási kötelezettségéről, az értékelési szempontok a törvényben nem kerültek rögzítésre, valamint nincs mód arra, hogy az ORTT műsorszolgáltatással kapcsolatos pályázati eljárást lezáró érdemi döntése ellen az érintett bírósághoz forduljon. Ezt a mulasztást a törvényhozásnak 2007. december 31. napjáig kellett volna pótolnia, amely azonban nem történt meg. A Testület tagjainak szavazati mértékét érintő módosítás pedig alkalmas arra, hogy megkérdőjelezze az ORTT pártoktól független működését.
Az Alkotmánybíróság 71/2009. (VI.30.) AB határozatában a kérdéses törvényt alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. Az AB indokolása szerint a frekvenciák jelenleg kiemelt értékű és fontosságú közjavak, melyek tulajdonosa az állam. E szűk területen a verseny szabadsága abban nyilvánulhat meg, hogy a rádió digitalizációjáig a két országos kereskedelmi rádió frekvenciára a vállalkozások egyenlő eséllyel pályázhatnak, amennyiben a pályázati kiírásnak megfelelnek. A vizsgált törvénymódosítás kizárja a pályázati lehetőségekből a piacra belépni kívánó új szereplőket, és ezáltal a médiapiac időnkénti megújulását. A törvény az ORTT tagok szavazatának mértékére nézve is új szabályokat állít fel, melyek alkalmazási köre egyedi, azaz jól beazonosítható, konkrét jogalanyok jogviszonyait érinti kedvezően. A törvény az AB szerint is alapjogot sért, a sajtó szabadságát. A sajtó szabadsága – a 4/1993. (II.12.) AB határozatban kifejtettek szerint – nemcsak a nyomtatott sajtóra vonatkozik, hanem a rádióra és a televízióra is. Ez a szabadság megköveteli, hogy a törvényhozó a frekvenciához való hozzáférés feltételeit és a műsorszolgáltatási jogosultság elnyerésével kapcsolatos eljárást úgy szabályozza, hogy közben indokolatlanul ne kedvezményezzen egyes piaci szereplőknek.
Konkrétumok
Az Alkotmánybíróság fent ismertetett határozatát 2009. június 30. napján hozta, azonban az ORTT az országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra vonatkozó pályázat előkészítésével nem várhatott ezen időpontig. A Testület 2009. január 8-án még akként döntött, hogy nem tesz közzé nyilvános pályázati felhívást, az érdemi döntést elhalasztotta az AB fenti határozatáig. (A médiatörvény akkor és most is hatályos rendelkezései alapján a Testületnek a pályázati felhívást 2008 novemberében kellett volna közzétennie. E kötelezettségének azonban a Testület a 2007. novemberben kihirdetett frekvenciamoratórium – azaz az ORTT nem adhat ki és nem hosszabbíthat meg frekvencia tárgyában koncessziót, nem írhat ki arra vonatkozóan pályázatot – miatt 2008. december 31-ig nem tehetett eleget.).
2009. február 11-én a Testület megkezdte a műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának előkészítését: felkérte az NHH-t a frekvenciaterv elkészítésére, majd közszemlére bocsátotta azt és arról 2009. április 28-án nyilvános meghallgatást tartott és 2009. július 20. napján kiírta a pályázatot az országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra. A pályázatok beadási határideje 2009. szeptember 28. napja volt.
A jelenlegi Danubius frekvenciára a Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt., az Advenio Műsorszolgáltató Zrt., a Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. és a Rádió Juventus Műsorszolgáltató Zrt. nyújtotta be pályázatát. A jelenlegi Sláger frekvenciára pedig a Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt., az FM1 konzorcium, a Sláger Rádió Zrt. és a Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. pályázott. AZ ORTT a beérkezett pályázatok közül – mindkét frekvenciára vonatkozóan – a Zene Rádió Zrt. pályázatát kizárta és visszautasította, mert megítélése szerint az üzleti terve a piaci körülményekre vonatkozóan helytelen, nem megalapozott feltételezésekből indult ki. Ugyanakkor az FM1 konzorcium (pénzügyi, üzleti tervének megalapozatlansága okán történő) kizárására vonatkozó előterjesztést a Testület nem fogadta el.
Majtényi László – a pályázatok alaki és tartalmi vizsgálata tárgyában kiadott – különvéleménye szerint az Advenio Zrt. pályázata sértette a médiatörvény és a kiírt pályázat összeférhetetlenségi, tulajdonosi korlátokra vonatkozó követelményeit. A pályázati felhívás szerint az a pályázó, amellyel szemben a tulajdonosi összeférhetetlenség fennáll, már a pályázat benyújtásakor nyilatkozattal köteles biztosítani a Testületet arról, hogy nyertessége esetén az összeférhetetlenséget megszünteti oly módon, hogy az országos jogosultság gyakorlása ne ütközzön törvényi akadályba. Ellenkező esetben a pályázat alakilag érvénytelen. Az Advenio Zrt. – melyben befolyásoló (25 %-ot meghaladó) részesedéssel rendelkezik egy körzeti rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot gyakorló vállalkozás, a Lánchíd Rádió Kft.- pályázati ajánlata sérti a törvényi rendelkezéseket, mert az előbb részletezett nyilatkozatot nem nyújtotta be. Így tehát az Advenio Zrt. pályázatát vissza kellett volna utasítania a Testületnek. Kifejti továbbá, hogy a megalapozatlan pályázatok lényegében azonos vagy alig különböző ajánlatokat tettek, ezért a Testület önkényesen, a pályázati felhívást sértően tett különbséget közöttük. Szalai Annamária – az ORTT Fidesz által delegált tagja – szerint a Testület megalapozott és törvényes döntést hozott, mert a kiírás szerint a pályázónak kellett a kérdéses nyilatkozatot megtenni, nem a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező társaságnak. Különben is, az összeférhetetlenség megszüntetésére – amennyiben az bekövetkezik, azaz a pályázat megnyerése esetén – elégséges idő áll a vállalkozás rendelkezésére.
A Testület 2009. október 28-án hozta meg érdemi döntését: a Danubius-frekvenciát (mely az ország lakosságának 67%-át éri el) az Advenio Zrt. nyerte 98 ponttal (szemben a Danubius Rádió Zrt. 74 pontjával), a Sláger-frekvenciát (mely a lakosság 81%-át éri el) az FM1 konzorcium nyerte el 94 ponttal (szemben a Danubius Rádió Zrt. 75 és a Sláger Rádió Zrt. 69 pontjával). A Testület közleménye szerint a pályázatok értékelése során az ORTT pontozta a Műsorszolgáltatási Díjajánlatot, a Programtervet (így különösen a magyar zenei műsorszámok arányát és a kulturális eseményeket, a nem pártpolitikai, civil önszerveződéseket bemutató műsorszámok arányát), valamint a műsorszolgáltatási tapasztalatot.
A pályázat eredményével kapcsolatban Majtényi László különvéleményt adott ki, melyben a Testület eljárását és a meghozott döntéseket jogszerűtlennek minősítette. Az Advenio Zrt. és az FM1 Konzorcium pályázatát alaki érvénytelenség miatt – álláspontja szerint – vissza kellett volna utasítani. Az Advenio Zrt. szerződésszerű teljesítését annak üzleti terve alapján megkérdőjelezi: a zömében beszélgetős magazinműsorokat sugárzó rádió heti és havi műsoridejének 20%-át reklámként kívánja értékesíteni. (A médiatörvény alapján legfeljebb 15 %-os reklámidő biztosítására van lehetősége). Műsorszolgáltatási díjajánlatként évi 200 millió forintot + az árbevétele 55%-át tette, melyet nyilvánvalóan csak pótlólagos források bevonásával fog elbírni az üzleti vállalkozás, azonban ezt semmilyen módon nem valószínűsítette a Testület felé. A másik nyertes, az FM1 Konzorcium egy év alatt 32%-os bevétel növekedéssel számol. Esetében felmerül a gyanú, hogy bevételét a díjfizetés alól kimenekíteni próbálja, hiszen a reklámok értékesítését teljes egészében külső cégre bízza (a pályázat elbírálásakor bevételként kizárólag a reklámidő értékesítéséből származó összeg tekinthető, jelen esetben az összeg tehát a két cég megállapodásán alapul). A nyertes pályázat megalapozatlanságát támasztja továbbá alá az a kalkuláció is, miszerint új belépőként tizedannyi marketing- és reklámköltséggel számol, mint a már piacon lévők, továbbá alultervezettek a műsorkészítési- és beszerzési, valamint az adminisztrációs költségek is. Emellett a pályázó évi 200 millió forintot és nettó árbevételének 50 %-át ajánlotta fel műsorszolgáltatási díjként.
A Testület döntését egyhangúlag hozta meg, az elnök a médiatörvény értelmében a szavazás első fordulójában nem szavazhatott, Tímár János tag pedig nem vett részt a határozathozatalban. A döntést nagy felháborodás fogadta és a botrány azóta csak dagadt: másnap – november 30. napi hatállyal – lemondott az ORTT elnöke. A Testület – pontosabban a képviseletében eljáró Szalai Annamária – 2009. november 4-én aláírta a nyertesekkel a koncessziós szerződést. Természetesen mindkét rádió csak akkor kezdheti meg tevékenységét, ha a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megindítja a rádióengedély-kiadása iránti eljárást. A hatóságnak jogszabályi kötelezettsége, hogy amennyiben a kérelem a formai és a tartalmi előírásoknak megfelel, az ORTT-vel megkötött műsorszolgáltatási szerződés alapján kiadja a rádióengedélyt.
Jogszabályi háttér
Az ORTT törvényben rögzített feladata – többek között – a műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása és a pályázat elbírálása, valamint a műsorszolgáltatási szerződésekkel összefüggő feladatok ellátása. Az országos rádió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás első fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni, a határozat érvényességéhez kétharmados többség szükséges. Ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, akkor az új szavazásban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez szintén kétharmados többség szükséges. Ha ez a szavazás is eredménytelen, a Testület megbízatása – az elnök megbízatásának kivételével – megszűnik.
Országos vételkörzetű rádió műsorszolgáltató részvénytársasági, illetőleg kizárólag helyi, területi önkormányzatok vagy (és) nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában működhet. A tevékenység műsorszolgáltatási szerződés alapján végezhető azzal, hogy a jogosult egyidejűleg legfeljebb egy országos műsorszolgáltatás végzésére rendelkezhet. A műsorszolgáltatási szerződés a Testület és a pályázati eljárásban kiválasztott műsorszolgáltató között jön létre. A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, ellenszolgáltatásként pedig negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat köteles fizetni. A műsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat fél évre előre kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.
A Testület a pályázatot úgy köteles kiírni, hogy országos műsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább hatvan nap álljon rendelkezésre. A pályázati felhívásban meg kell határozni a műsorszolgáltatási díj legkisebb mértékét, amely alatt a műsorszolgáltatási jogosultság nem ítélhető oda. A pályázati felhívásra ajánlatot tevő a meghirdetett legkisebb évi műsorszolgáltatási díj öt százalékának megfelelő összegű pályázati díjat fizet. A Testület országos műsorszolgáltató esetében a pályázati határidő lejártától számított kilencven napon belül megvizsgálja, hogy a pályázó nem esik-e a törvényi korlátozó rendelkezések hatálya alá, megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek, valamint a tárgyi és személyi feltételeknek. Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Testület köteles a pályázatot az elutasítás okát megjelölő és indokolt nyilatkozatban visszautasítani. A pályázat visszautasítása bíróság előtt megtámadható, azonban a perindításnak nincs halasztó hatálya.
A műsorszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a műsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Testülethez be kell jelenteni. A Testület a bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni. A médiakoncentrációs szabályok rögzítik, hogy az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorszolgáltatást, vagy műsorelosztást végző vállalkozásban, és országos terjesztésű napilapban.
Utózöngék
A Sláger Rádió és a Danubius Rádió bírósághoz fordult és ideiglenes intézkedésben kérte a Fővárosi Bíróságtól, tiltsa meg, hogy a Testület műsorszolgáltatási szerződést kössön a győztesekkel. A Fővárosi Bíróság elutasította a Sláger Rádió és a Danubius Rádió ideiglenes intézkedésre irányuló kérelmét azzal az indokolással, hogy a műsorszolgáltatási szerződésben meghatározott szolgáltatást a nyerteseknek kell teljesíteni. Az ideiglenes intézkedés pedig a perben nem állók magatartását tiltaná meg, ami törvénybe ütközik.
Perel a Zene Rádió Zrt. is, amelynek pályázatát az ORTT visszautasította. Itt szükséges megjegyezni, hogy a vonatkozó ORTT döntések ellen – a pályázat visszautasítása kivételével – nincs helye fellebbezésnek és közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára sincs mód. Maga Majtényi László is úgy nyilatkozott, hogy a döntések véglegesek, a vesztes pályázóknak csak úgy van esélyük, ha elérik a bíróság előtt a pályázatok érvénytelenítését. (Érdemes feleleveníteni, hogy 2001 novemberében az ORTT azonnali hatállyal felmondta a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt.-vel kötött szerződését, mert az nem fizette be a műsorszolgáltatási díjat és 1,3 milliárd forint tartozást halmozott fel. A Sláger Rádió ekkor bíróságon támadta meg az ORTT döntését. 2002 végére sikerült megegyezniük: még 2003 elején kifizeti a rádió a 2004-es éves díjat és cserébe a Testület további 5 évre meghosszabbítja a szerződését. A versenyegyenlőség kedvéért a Testület a Danubius Rádiónak is hasonló feltételeket ajánlott, amely elfogadta azt.)
Az esélyeket taglalva a Danubius Rádió – az Index-portál szerint – talán egy országos regionális hálózatot építve működik majd tovább (ahogy például a Juventus Rádió is), a Sláger Rádió esetében pedig a legvalószínűbbnek egy működő rádió felvásárlása tűnik. Egyelőre azonban csak azt lehet tudni biztosan, hogy a két országos frekvencián, 2009. november 19-én két új rádiót hallgathatunk. A Neo FM–en (mely a városi értelmiséget célozza meg) Rádio Cafe-jellegű műsor lesz hallható: minden napra jut egy tematikus műsor, óránként hírszolgáltatás öt percben, műsorvezetés reggel 6.30 és este 10 óra között, a fennmaradó sávban pedig (35%-ban magyar) zene szól. A Class Rádió (mely elsősorban a fiatalokat célozza meg) két évnél fiatalabb zenéket játszik majd, óránkénti hírszolgáltatással, reggeli műsorral. Talán érdemes már most jelezni és felkészülni, hogy jövőre a helyi és a körzeti rádiós frekvenciára vonatkozó jogosultságok járnak le, amelyre szintén pályázni kell.
