Ha jogi tanulmányokról van szó, legelőször mindnyájunknak a hazai oktatás jut eszébe, vagy a Közösségen belül, valamelyik európai egyetem jogi kara. A világ azonban nem ér véget a kontinens határainál! Sőt, ott egy egészen új kezdődik!
Az USA-t a milliós perek hazájaként emlegetik, a jogi oktatás mégis mindössze 200 éves tradíciókkal rendelkezik. Az első jogi egyetemet, a Marshall- Wythe School of Law-t a 18. század végén alapították, nem sokkal a híres Harvard jogi karának megalakulása előtt. Az amerikai jogi felsőoktatást az egyik legkülönösebb rendszerként aposztrofálják, hiszen gyökeresen eltér a világ többi részén folyó más, hasonló képzésektől. Talán éppen ezért, az egyetemek többségében nagy a diverzitás, sokan utaznak ide külföldről tanulni.
Bejutás a jogi karra
A magyar diákok egyenesen az érettségi után felvételizhetnek a jogra, az amerikai rendszer ettől egy kicsit bonyolultabb. A felvételi követelmények- a közhiedelemmel ellentétben- nagyon szigorúak. A helyi diákoknak a középiskola után el kell végezniük egy négyéves, főiskolai szintű képzést, ami egy alapdiplomát ad. Érdekesség, hogy ezidő alatt többségük politikatudományt, nyelveket vagy gazdasági tárgyakat tanul, jogi oktatás ezen a szinten nincs. A jogi karra való bejutáshoz jó tanulmányi átlag (GPA-grade point avarage) szükséges és az egységes központi felvételi vizsga (LSAT- Law School Admissions Test) megléte. A hosszú, kimerítő teszt teljesítésén túl néhány egyetem 2-3 oldalas személyes bemutatkozó esszét is vár a jelentkezőtől.
A tandíj
A sikeres felvételit követi a tandíj befizetése, melynek mértéke intézményenként változó, évente 15-20ezer dollár körül van. A The National Jurist magazin 2009-es felmérése szerint idén az Észak-Karolinai Egyetem Jogi Karán tovább tanulóknak kell a legcsekélyebb összeget kifizetniük, mely 5.709$ a teljes tanévre, de van olyan hely, ahol ez eléri akár a 30ezer dollárt, mint pl. a Seattle-i Egyetem (29.938$). Megdöbbentőek a számok, annál is inkább, hogy ezek az adatok csak akkor érvényesek, ha a tanuló az adott állam lakosa, ha más államból érkezik, előfordul, hogy ennek a dupláját kell megfizetnie. A jogi diploma azonban értékálló befektetés, hiszen az egyetem elvégzése után sokszor már három éven belül megtérül a tanulmányokba invesztált pénz.
A Szókratész-módszer
Az egyetemi oktatás Amerikában három éves, hat szemeszterből áll. A tantárgyi követelmények megállapítása az American Bar Association (ABA-akkreditációs jogkörrel felruházott ügyvédi szervezet) hatáskörébe tartozik. Az elsőévesek általában alapkurzusokon vesznek részt, mint az alkotmányjog, a polgári- és a büntető eljárásjog szövetségi szabályai, szerződések joga. Mivel common law jogrendszerű ország, nincs római jog, jogtörténetet pedig a különböző tárgyakon belül egy-egy fejezet erejéig tanulnak csak a hallgatók. Talán kevesen tudják, hogy létezik etika nevű tárgy, amely hallgatását a Watergate botrány után tették kötelezővé, tekintve, hogy Richard Nixon elnök és társai mind jogászok voltak.
A képzés jellemzője az interaktivitás, melyet Szókratész „kérdezve kutató” módszeréhez szoktak hasonlítani. A legtöbb óra célja nem az, hogy a tanulók a szabályt elsajátítsák, hanem az, hogy megtanuljanak logikusan gondolkodni, analizálni egy problémát, megfelelően alkalmazni a jogot az egyedi esetre. A diákok közül mindenkinek van laptopja, mivel az USA-ban nagyon olcsó, egyes helyeken már 200-300 dollárért lehet kapni. A számonkérések zöme írásbeli, 3-4 órás vizsga tesztfeladatokkal és esszékkel. A vizsgaidőszak pedig mindösszesen két hétig tart.
Élet a campuson
Míg otthon az egyetemi élet legfőbb színtere a kollégium, addig Amerikában ez a campus területe, ami óriási! Olyan, mintha az ember egy hatalmas egyetemi faluba csöppenne. Hosszú mérföldeken át csak oktatási épületek, egyetemi központok vannak, a házakban mindenhol diákok laknak. A joghallgatók mindennapjai meglehetősen zsúfoltak, rengeteget kell tanulniuk, főleg az első évben. A felkészülést többszintes könyvtárak segítik, melyek többsége késő estig ( hét közben akár este 10-ig is) nyitva tart. Sokaknak van „moot court” tagsága, ami legjobban a hazai próbatárgyaláshoz, illetve a perbeszédversenyekhez hasonlítható. Hétvégi csúcsesemény az egyetemi amerikai futball-csapat mérkőzéseinek látogatása. Közkedvelt szabadidős tevékenység a hagyományos amerikai hosszúkávé-fogyasztás. Hogy ne kelljen érte messze menni, van ahol (pl. a University of Minnesota jogi kara) az egyetem épületébe van beépítve a Starbucks kávézó. Rengeteg a diákok számára ingyenes club, fesztivál, filmvetítés, és nagy hagyománya van az amerikai filmekből ismerős egyetemista házibuliknak is.
Lehetőségek a magyar jogászok számára
Ha valaki az Egyesült Államokban szeretne jogi tanulmányokat folytatni, azt – a képzés sajátosságaiból adódóan – legcélszerűbb a hazai egyetem elvégzése után megtenni. Számos posztgraduális, tudományos fokozatot adó, ún. Master’s program létezik, mint például az egy éves LLM, amely Masters of Law fokozattal zárul. A magas tandíjak miatt fontos jó előre elgondolkodni a finanszírozáson. A legjobb megoldás erre a Fulbright programban való részvétel, amely a legrangosabb ösztöndíjprogram az Egyesült- Államokban.
A két jogrendszer különbözőségéből adódik, hogy az itthoni diákoknak célszerű olyan jogterületet választaniuk, mint pl. a nemzetközi jog, vagy az összehasonlító jog, ahol a megszerzett tudást itthon is kamatoztathatják. Az Amerikában eltöltött idő nemcsak azért hasznos, mert kiváló lehetőség az angol nyelv- különösen a jogi szaknyelv- elsajátítására, hanem azért is, mert a magyar ember számára kinyílik a világ, egy ilyen út nagyszerű új barátokat, különleges tapasztalatokat és egy életre szóló élményt jelent.
