A kormány az alkalmi foglalkoztatás egyszerűsítéseként kommunikálja az évek óta dinamikusan növekvő népszerűségű alkalmi munkavállalói könyv megszüntetésére vonatkozó terveit. Szeptember végén döntött a változtatásokról.
Az alkalmi munkavállalói könyvet (AM könyv) 1997-ben év közben vezette be az 1997. évi LXXIV. törvény elsősorban a munkanélküliek legális foglalkoztatása érdekében, ma már azonban minden magyar állampolgár igénybe veheti, ha elmúlt 16 éves.
1998-ban még csak alig több mint 20 ezer darabot váltottak ki a könyvből az érdekeltek.
Az AM könyvvel való foglalkoztatás – bizonyos korlátozások mellett – munkaviszonynak minősül, ami többek közt azt is jelenti, hogy ez alapján a munkavállaló jogot szerezhet álláskeresési támogatásra, illetve a nyugdíjhoz szolgálati időt is gyűjt. A gyakorlatban tapasztalt elterjedt tévhit, hogy a könyv kiváltása önmagában jogosít a társadalombiztosítási ellátásokra, azonban ez nem így van, ugyanis csak a munkaügyi központban bemutatott dokumentum és csak az abban igazolt időtartamra. A társadalombiztosítási ellátások közül baleseti táppénzre, valamint baleseti egészségügyi ellátásra is jogosult az alkalmi foglalkoztatott, egyéb orvosi ellátást azonban csak akkor kaphat, ha a minimálbér alapján külön megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Legjelentősebb területe az AM könyv alkalmazásának a mezőgazdasági idénymunka, mindennemű segédmunka és a felszolgálás.
A munkáltató által fizetendő közterheket postán kiváltható, bélyeg formájú, úgynevezett közteherjegy beragasztásával kell leróni. 2002. évben a közteherjegy értékét 50%-kal, illetve regisztrált munkanélküliek esetében a negyedére csökkentették.
2005-ben az addigi évi 120 napos korlát helyett már évi maximum 200 napot dolgozhattak az alkalmi munkavállalók, ha legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznú szervezetnél vállaltak munkát. Ez az időtartam egyben az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési időt is jelentette, ami szintén a „kis könyv” népszerűségét növelte.
Az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (ÁFSZ) jelentése szerint 2009. február végén az országban 1 324 ezer AM könyv volt érvényben, mely 41,5%-kal magasabb a 2007-ben érvényben lévő AM könyvek számánál. A jelentés megállapítja, hogy összességében az igazolt, ledolgozott munkanapok száma 41,2%-kal volt magasabb 2008-ban, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi év során 3,1 millióval több munkanapot dolgoztak igazoltan a munkavállalók AM könyvvel, mint 2007-ben. A legdinamikusabb növekedés Észak-Magyarországon (50,8%), Dél-Alföldön (48,7%) és Észak-Alföldön (45,8%) figyelhető meg egy év viszonylatában. A megyék közül szintén Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg emelhető ki: e területeken 2008-ban 68-70%-kal több napot dolgoztak a munkavállalók igazoltan AM könyvvel, mint a megelőző évben.
Az alkalmai munkavállalói könyv azonban sok visszaélésre is lehetőséget ad. Gyakori, hogy az adatokat utólag beírják, a bélyegeket beragasztják, ezzel kívánja legalizálni „visszamenőlegesen” a munkáltató a munkaviszonyt. Hőre fakuló tintával, valamint nyom nélkül kiradírozható vegytintás varázstollal is egyre több alkalommal hamisítják meg az egyébként közokiratnak számító AM könyvet. A könnyen eltüntethető bejelentések módszerét elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazták. Sajnálatos módon az M6 autópálya építkezése során is feltártak ilyen visszaéléseket egyes alkalmi munkaviszonyokban. Az sem ritkaság, hogy a közteherjegy megvásárlására különböző módon a munkavállalókat szorítják rá, holott ez minden esetben a munkáltató kötelessége.
Az új jogszabály bevezetné az egyszerűsített foglalkoztatás munkajogi fogalmát. Ebbe a kategóriába tartozik majd a háztartási munka, az idénymunka, valamint a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka és az alkalmi munka.
Az AM könyv helyett úgynevezett blanketta szerződést vezetnének be, mely – Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára elmondása alapján – jelentősen egyszerűsíti majd az adminisztrációt, mivel akár az internetről is letölthető. A papír alapú adminisztráció megszüntetésével 800 millió forintos megtakarítást remélnek a költségvetésben.
A bejelentési kötelezettség aszerint alakul, hogy mennyi időre vonatkozik a foglalkoztatás. Amennyiben öt napon túli időre kívánja alkalmazni a munkavállalót a munkáltató, akkor a fent említett egyszerűsített blankettaszerződést kell kitöltenie.
Az öt nap alatti foglalkoztatási szándékot a módosítás értelmében interneten vagy részben telefonon kell bejelenteni, blankettaszerződésre nincs szükség. A munkáltatónak interneten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) kell a bejelentést megtennie a munkavállalást megelőző napon, de legkésőbb a munka megkezdése előtt. Ha a munkaadó 3 vagy annál kevesebb embert kíván foglalkoztatni, akkor telefonon is jelezheti ezt a szándékát, erről sms-ben visszaigazolást kap, így a munkaügyi ellenőrzésnél igazolni tudja a bejelentés tényét. A központi ügyfél-tájékoztató központ napi 24 órában áll a munkaadók rendelkezésére. Remélhető csupán, hogy a jogalkotó arra a nem ritka esetre is felkészült az új jogszabályban, hogy ha a munkáltató a mobiltelefonját – melyre az igazoló sms-t kapta – elveszti, a munkaügyi ellenőrzés során nem kerül lehetetlen helyzetbe. Ugyanennek az esetnek a másik oldala pedig, hogy ne hivatkozhasson eredményesen a feketén dolgoztató munkaadó telefonja elvesztésére egy hatósági eljárás során.
A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval folyamatosan legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül tizenöt, egy éven belül pedig legfeljebb kilencven napig létesíthet munkaviszonyt. Több munkáltatónál az éves határ százhúsz nap lehet, bár ez egy 2005-ös módosítással kétszáz napra emelkedett, ha legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél dolgozik a munkavállaló.
Részben eltérnek az előírások a mezőgazdasági idénymunkáknál, ahol ugyancsak nem érvényes például a havi 15 napos foglalkoztatási korlát, s az éves foglakoztatási idő is rövidebb: a “napszámos” legfeljebb kilencven napig vállalhat igazoltan alkalmi munkát.
Fontos módosítás lesz, hogy a munkavállalóknál megszűnne az időbeli korlátozás, míg a munkáltatóknál megmaradna. Ennek eredményeképpen a munkavállalók több jogszerző időt gyűjthetnek. A munkáltatóra vonatkozó időbeli korlát értelmében idénymunka esetén az azonos felek közötti folyamatos munkaviszony nem haladhatja meg a 31 napot, egy éven belül pedig a 90 napot. Alkalmi munkavégzés esetén azonos munkáltatónál egy év alatt maximum 90 nap, egy hónapon belül 15, egy héten belül pedig 5 nap az időbeli korlát. Ez tehát azt jelenti, hogy egy alkalmi takarításokból élő munkavállaló eddig maximum évi 200 napon keresztül legalább 3 különböző magánszemélyhez járt el dolgozni. Csak az összehasonlítás kedvéért: egy munkaviszonyban álló munkavállalónak 2009. évben körülbelül 280 munkanapja volt, ebből jön még le a szabadsága, illetve az esetleges keresőképtelen időszakok.
Az alkalmi munkavállalói könyv egyik nagy vonzerejét jelenti, hogy sokkal kedvezőbbek a járulékfizetési szabályok, mint a tartós munkaviszonyokban. Sajnos a visszaélőket is ez motiválja részben.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás jóval kisebb járulékfizetést jelent. A járulékot a munkadíjhoz rendelt négy kategória szerint kell kiszámítani: az első kategória az 1.800-2.399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szint, a 3.600-4.600 forintos napi munkadíjhoz 1.100 forintos közteherjegyet.
A módosítás nyomán fő szabályként a nettó munkabér 40 százalékát kell majd befizetni járulékként. Ez a teher tehát jóval magasabb, mint amit jelenleg kell a munkáltatónak állnia, sokkal inkább közelít a rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak után fizetendő járulékok összegéhez. A munkáltatók a járulékot utólag, a havi bevallással befizethetik a Magyar Államkincstárnak. A járulékokat elektronikusan kell bevallani, kivéve a háztartási és idénymunkát: itt választható az év végi, papír alapú bevallás is. Ami a munkabéreket illeti, az egy alkalmi munkában töltött naptári napra eső összeg nem lehet kevesebb 1800, s nem lehet több 4600 forintnál.
E forma iránt az állástalanok mellett a főfoglalkozásúak is érdeklődnek. A dokumentumok tulajdonosainak mintegy kétharmada nyilvántartott álláskereső volt, 20 százaléka munkaviszonyban állt, és 15 százalékot tett ki a tanulók, illetve a nyugdíjasok aránya.
Az alkalmi foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítésétől egyebek között azt remélik, hogy csökken a be nem jelentett foglalkoztatás, fehéredik a munkaerőpiac, és erősödik a munkavállalók jogbiztonsága. Kérdés, hogy a – legalábbis mennyiségi mutatókat tekintve – sikertörténetet befutott AM-könyv megszüntetése e a megoldás a feketefoglalkoztatás megszüntetésére. A Világgazdaság ezzel kapcsolatos körkérdésére mind a munkaadói, mind a munkáltatói oldal a tervezettel kapcsolatos ellenérzéseit fogalmazta meg.
