A Kormány 2009. szeptember 10. napján fogadta el a Ket. novelláris módosításához illeszkedő rendeletcsomagot. A rendeletek a közigazgatási hatósági eljárást egyszerűsítő és az adminisztrációs terheket csökkentő reformba ágyazódnak.
A közigazgatási hatósági eljárást érintő, idén ősszel hatályba lépett, átfogó jellegű reform hátterében egy 2008 novemberében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításával összefüggő, kormányzati feladatok tárgyában hozott kormányhatározat áll.1 A határozat szerint meg kell kezdeni a hatósági eljárásokat szabályozó jogszabályok felülvizsgálatát (a törvényi szintű jogszabályokat 2008. december 31-ig, a kormány- és a miniszteri rendeleti szintű szabályozást pedig 2009. március 15. napjáig). Iránymutatásként rögzíti: biztosítani kell, hogy a közhiteles hatósági nyilvántartásoknak a hatóságok – eljárásaiban felhasználható – adatai a kormányzati portálon, mindenki számára elérhetőek és ingyenesen hozzáférhetőek legyenek, valamint fel kell számolni a hatósági nyilvántartások közötti párhuzamosságokat és az anyagi jogi méltányosság esetköreit és szempontrendszerét is át kell tekinteni. Az eljárások egyszerűsítése céljából az ágazati szabályozásban a hatósági „hallgatás beleegyezés” lehetőségével a lehető legszélesebb körben kell élni.
Mindezen célok megvalósításának középpontjában a Ket. novelláris és átfogó jellegű módosítása áll, mely 2009. október 1-jén lépett hatályba. Célja az egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb közigazgatás elérése. A Ket.-novella2 kiterjesztette az ügyfél fogalmát: meghatározott ügyekben a törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. Ezt elősegítendő a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala bárki számára ingyenesen, a kormányzati portálról korlátozás nélkül elérhető, nyilvános elektronikus adatbázist működtet azokról az érdekvédelmi és társadalmi szervezetekről, amelyek az eljárás megindításáról szóló, adatbázis alapján történő értesítés érdekében adataikat elektronikus úton bejelentették.3 Ezek a szervezetek – ha tehát bejelentkeztek a nyilvántartásba és megjelölik, hogy mely alapvető jogot vagy közérdeket kívánják védeni és mely típusú hatósági eljárásban, akkor az ilyen hatósági eljárás megindításáról a hatóságok az adatbázis alapján értesítést küldenek számukra – így meghatározott ügyekben ügyféli jogokat gyakorolhatnak.
A hatóság – a Ket.-ben rögzítettek szerint – az eljárás tartama alatt gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra és a személyes adatok védelme biztosított legyen. Ennek eszköze az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tétele vagy más néven az anonimizálás. Az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalanként 200 forint költségtérítést kell fizetni.4 (Az anonimizálással nem érintett másolatért oldalanként 100 forintot.) A Ket. 71. § (1) bekezdése alapján a hatóságnak valamennyi döntést igénylő kérdésben határozatot vagy végzést kell hoznia. Ennek megfelelően a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendelet5 rögzíti, hogy a hatóság a költségmentességet engedélyező végzését végzéssel módosítja vagy vonja vissza.
A közigazgatási eljárást mindenképpen gyorsíthatja, hogy – minden egyéb feltétel fennállása nélkül – a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX.10.) Korm. rendelet értelmében hatósági közvetítőként magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, cselekvőképes, felsőfokú végzettségű, hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett személy járhat el (akár büntetett előélettel is). A közvetítőt – kérelmére – a lakóhelye szerint illetékes regionális államigazgatási hivatal veszi nyilvántartásba, időbeli korlátozás nélkül (eddig öt évben maximálták a nyilvántartásba vétel időtartamát). A hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére és tevékenységi körére vonatkozó adatok az ügyfelek számára nyilvánosak. A hatóság hivatalból vagy az ügyfél kérelmére dönt a hatósági közvetítő igénybevételéről (az ügyfél akár konkrét személyre is tehet javaslatot). A hatósági közvetítő részt vehet az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásán, szemlén, tárgyaláson; kérdést intézhet; tájékoztató megbeszélést szervezhet, egyeztetést kezdeményezhet az ellenérdekű felek vagy a hatóság és az ügyfél között. A közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000.- Ft.
A Ket. kódexjellege abban az esetben tud érvényre jutni, ha azt az ágazati joganyag tartalmában teljesen követi. Az ágazati joganyag hátterében pedig az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-én elfogadott, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelve áll, melynek rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük nemzeti jogukba. Az Irányelv célkitűzése, hogy felszámolja a szolgáltatók tevékenységét nehezítő és drágító adminisztrációs terheket és a tagállami hosszadalmas, átláthatatlan és költséges hatósági engedélyezési eljárásokat. A szolgáltatás nyújtásához/tevékenység megkezdéséhez csupán a bejelentés szükséges. Ha azonban az utólagos ellenőrzés megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság (a szolgáltató utólagos nyilvántartásba vétele vagy a tevékenység folytatásának határozatban történő megtiltása mellett) bírságot szab ki. A bírság összege az adott szolgáltatási tevékenység bejelentésére előírt illeték vagy szolgáltatási díj húszszorosának megfelelő összeg, legfeljebb azonban 50.000.-Ft. (ismételt mulasztás esetén az összeg másfélszerese). A bírság büntető jellegéből következően az akkor is megfizetendő, ha a bejelentést elmulasztó egyébként mentesült volna az illeték megfizetése alól.6
A kormányrendeletek már hatályba léptek: a fenti rendelkezéseket a 2009. október 01-ét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
1 A 2154/2008. (XI.5.) Korm. határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény módosításával összefüggő kormányzati feladatokról
3 A 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről
4 A 188/2009. (IX.10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről
5 A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló kormányrendelete módosításáról szóló 184/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet
6 A 186/2009. (IX.10.) Korm. rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről
