A szellemi tulajdont védő erős jogok a tudásgazdaságra alapozott új Európa sarokkövei kell legyenek – hangsúlyozta Herczog Edit szocialista EP-képviselő az Első Európai Innovációs Csúcstalálkozón.
A képviselő szerint a megerősített jogok nemcsak az innovatív vállalkozások érdekeit védik, de egyúttal a növekedésre és munkahely-megtartásra alapozott új európai stratégia alapját is jelentik. A kutatás-fejlesztés ösztönzéséhez azonban egységes európai szabadalmi rendszerre lenne szükség – hangsúlyozta Herczog Edit.
Az innováció és a szellemi tulajdon védelmének kérdései a következő hónapokban terítéken lesznek az EU-ban, hiszen az új Bizottság 2010 első felében kívánja elfogadtatni az európai innovációs törvényt. “A szellemi tulajdont védő erős jogok a tudásgazdaságra alapozott új Európa sarokkövei kell legyenek” – véli Herczog Edit – “hiszen csak a szellemi tulajdon hatékony védelme ösztönzi a kutatás-fejlesztést (K+F), és hoz új technológiákat a piacra”.
A képviselő a tudományos élet, a vállalati szektor és a szakpolitikai döntéshozók képviselői részvételével megrendezett Első Európai Innovációs Csúcstalálkozón tartott panelbeszélgetésen hozzátette: kizárólag a szellemi tulajdon szempontjait is érvényesítő belső piac tudja kiteljesíteni az EU legfrissebb – a tudás szabad áramlását biztosító – szabadságát. Az ehhez vezető legfontosabb és legsürgetőbb lépés az egységes európai szabadalmi rendszer megteremtése lehet.
Herczog Edit egyetért a Bizottság legfrissebb háttéranyagával, amely szerint az EU-nak mindeddig nem sikerült kedvező innovációs környezetet teremtenie. A K+F-re alapozó európai cégek jelenleg versenyhátrányt szenvednek az amerikai vagy ázsiai vetélytársaikkal szemben, amely elsősorban a költséges és bonyolult szabadalmazási eljárásnak köszönhető. Ma még minden tagállamban folyamodni kell a szabadalomért, gyakran költséges műszaki szakfordításokkal együtt: hétszer többe kerül, ha mindössze 6 uniós államban folyamodunk szabadalomért, mintha ezt az Egyesült Államokban vagy Japánban tennénk meg. A magas költségek okozta versenyhátrány elsősorban a kkv-kat, az egyetemeket, illetve az induló vállalkozásokat sújtják, így azok nem részesülhetnek az egységes belső piac előnyeiből.
Az egységes közösségi szabadalom és az ehhez tartozó intézményrendszer megteremtése nemcsak a jogbiztonságot növelné, de megfizethető védelmet nyújtana a K+F-ben érintett – lehetőleg egyre nagyobb számú – vállalatoknak. “Csak a K+F tevékenység ösztönzése, a tudásgazdaság kiépítése jelenthet versenyelőnyt Európának, és szolgálhatja a hosszú távú növekedésre alapozott, a munkahelyek megőrzését célzó európai stratégia érdekeit” – véli a képviselő.
Herczog Edit a kétnapos konferencia keretében szerda reggel a védnökségével megrendezésre kerülő munkareggelin vett részt. A kötetlen egyeztetésen – amelyen a témával foglalkozó EP-képviselőkön túl ott voltak a hazai és regionális innovációs és szabadalmi szervezetek, vállalkozások és hivatalos szervek küldöttei – a kutatás-fejlesztésben rejlő lehetséges hazai kitörési pontokat vitatták meg a résztvevők.
