Az új Csődtörvénytől a csődeljárás gyakoribb alkalmazását várják a szakértők. A gazdasági nehézségekben lévő adósok számára különösen az automatikus fizetési haladék (moratórium) lehet vonzó – hangzott el a Nörr Stiefenhofer Lutz budapesti konferenciáján.
Az azonnali fizetési moratórium a leglényegesebb eleme a szeptember 1-jén hatályba lépett csődtörvény módosításának. Eszerint amennyiben az adós kezdeményezi a csődeljárást, a csődeljárási kérelem benyújtásával kvázi egyidejűleg az eljárás alá vont vállalkozás azonnali fizetési haladékot kap. Ez azt jelenti, hogy – bizonyos kivételekkel – az adóssal szemben hitelezői követeléseket nem lehet érvényesíteni, illetve az adós is csak meghatározott keretek között teljesíthet kifizetéseket. Amennyiben a bíróság jóváhagyja a csődkérelmet és elrendeli a (végleges) fizetési haladékot, az adósnak 90 nap áll rendelkezésre, hogy egyeztessen hitelezőivel és megpróbálja reorganizálni vállalkozása működését és hitelezőivel megkötni a csődegyezséget. A fizetési haladék egészen egy éves időtartamra meghosszabbítható a hitelezők hozzájárulásával. Ezek az új szabályok lehetővé teszik az adós részére, hogy a hitelezőkkel egyeztetve rendezze gazdasági helyzetét a tevékenysége folytatása érdekében.
Az új szabályozás szerint az adós mellett a hitelezők is nyújthatnak be a csődkérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon. Fontos felhívni a figyelmet, hogy amennyiben az adós nem a formai követelményeknek megfelelően nyújtja be a kérelmet, egy évig nem kezdeményezhet újabb csődeljárást.
A tavalyi években csak néhány csődeljárást kezdeményeztek. A nemzetközi restrukturálási gyakorlat illetve hazai tapasztalataink alapján azonban bizakodunk abban, hogy az elkövetkező években ez változni fog – mondta el a rendezvényen Dr. Tapolczai Nóra, a Nörr Stiefenhofer Lutz Iroda ügyvédje.