Három év alatt mindössze kétszer érezte szükségét annak a magyar Országgyűlés, hogy az Európai Bizottság dokumentumairól véleményt nyilvánítson. A portugálok, a franciák, a németek vagy a csehek eközben szorgosan kommunikáltak Brüsszellel.
Az Európai Bizottsághoz az elmúlt három évben összesen 525 vélemény érkezett a nemzeti parlamentektől, élve a José Manuel Barroso bizottsági elnök által még 2006-ban meghirdetett politikai párbeszéd lehetőségével. Brüsszel frissen közzétett adatai szerint ugyanakkor az egyes törvényhozások nagyon is eltérően éltek a véleménynyilvánítás lehetőségével. Vélhetően a bizottsági elnök személyének is betudható, hogy a portugál törvényhozás mindenkinél aktívabban bekapcsolódott a dialógusba, 2006 és 2008 között összesen 84 ügyben fejtve ki véleményét Brüsszelnek. Hasonlóan buzgó megszólalónak bizonyult a francia szenátus, a német parlament felső háza, a Bundesrat, a svéd Riksdag, a Lordok Háza, a dán Folketing és a cseh törvényhozás felső háza, a szenátus is.
A Bizottság júliusi állapotokat tükröző kimutatása szerint a lakosság számához képest az egész Unióban az egyik legtöbb képviselőt számoló nemzeti parlament, a magyar Országgyűlés a három év alatt mindössze kétszer érezte úgy, hogy szólnia kell, azt is még 2006-ban és 2007-ben. Az Országgyűlés ezzel a spanyolok, a románok, a szlovének, a belgák és a bolgárok társaságában a legpasszívabb nemzeti törvényhozásnak bizonyult európai ügyekben. Mindez azért is érdekes, mert a Lisszaboni Szerződés – amiről október 2-án szavaznak másodszor az ír választók – kiszélesíti a nemzeti parlamentek beleszólási jogát az uniós ügyekbe, amelyek kellő többség demonstrálásával akár „sárga lapot” is felmutathatnak a Bizottságnak, ha az nekik nem tetsző kezdeményezéssel kívánna előrukkolni.
Tavaly egyébként a 27 EU-tagállam 40 parlamenti kamarájából (14 tagország egykamarás, 13 pedig kétkamarás törvényhozással rendelkezik) 24 nyilvánított és küldött Brüsszelbe legalább egyszer véleményt. A parlamentek leggyakrabban a határokon átnyúló betegjogokra vonatkozó jogszabály-tervezetre, az agrárpolitikai állapotfelmérésre és az energia- és klímacsomagra reagáltak. Miként a Bizottság rámutat, a nemzeti törvényhozások az esetek többségében a kormányaikkal azonos álláspontokat fejtettek ki a különböző dossziékról.
