Az Ház 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a polgári törvénykönyvet. A jogszabályra az MSZP-frakció, hat SZDSZ-es képviselő és a fideszes Kubatov Gábor szavazott igennel, nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok.
Az SZDSZ-frakcióból Eörsi Mátyás, Geberle Erzsébet, Hankó Faragó Miklós, Horn Gábor, Kovács Kálmán és Pető Iván támogatta a törvényt. A frakcióvezető Kóka János tartózkodott a zárószavazásnál.
A szavazás előtt több érdemi módosító indítványt is elfogadtak, többek között azokat, amelyek kizárják az örökbe fogadók köréből a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőket. A szavazás előtt az SZDSZ jelezte, hogy ha ezt támogatja a parlament, akkor nemmel szavaznak az egész kódexre.
A bejegyzett élettársak örökbefogadási jogát megakadályozó rendelkezéseket 328 igen, 20 nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el, vagyis ezeket a szabályokat a Fidesz és a KDNP is támogatta, holott az új Ptk. egészét végül elutasította.
A mintegy 1.200 paragrafusából álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabályt lett elfogadásával. Tervezett hatálybalépéséig, 2010. május 1-jéig nyolc hónapja maradt a jogászságnak és az ország lakosságának, hogy felkészüljön a megváltozott szabályozásra.
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott, és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.
Az új Ptk. hatályát a jogszabály első szakasza így határozza meg: “Ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségén és egyenjogúságon alapuló személyi, vagyoni és családi viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat”.
A sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos szabályok egyértelművé teszik, hogy ha hivatalos, nyilvános eseményről tudósít a sajtó, és megjelöli a forrást, valamint megfelelően idézi az elhangzottakat, akkor nem vonható felelősségre azért, mert az általa idézett személy másra dehonesztálót mondott.
Vékás Lajos akadémikus, a kodifikációs főbizottság vezetője korábban elmondta: a jelenleg hatályos, több mint százszor módosított Ptk. 1953 és 1959 között készült, nemzetközi viszonylatban nem számít réginek. A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz. Ugyanakkor az említett országokban azóta nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval.
A Ptk.-hoz kapcsolódóan számos más jogszabályt is módosítani kell majd.
