Öt népszavazási kezdeményezést utasított el az Országos Választási Bizottság (OVB) kedd esti ülésén, köztük azt is, amely a szavazat sms-ben való leadását kezdeményezte. A testület egy állásfoglalás-kérésre pedig azt közölte, hogy a népszavazást kezdeményező delegáltja akkortól vehet részt az OVB munkájában, amikor a köztársasági elnök kiírja a referendumot.
A testület tagjai azért nem hitelesítették a telefonos szöveges üzenetben (sms) leadható voksért indított kezdeményezést, mert álláspontjuk szerint azzal sérülhetne az egyik választási alapelv, a szavazat titkosságának a biztosítása. Az OVB szerint továbbá sms-ben leadott voksnál nem lehet egyértelműen azonosítani a szavazó személyét.
Az OVB nem hitelesítette azt a kezdeményezést sem, amely úgy szólt: “Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy Magyarországon a paksi atomerőmű 100 kilométeres körzetén belül lévő és később létesülő atomreaktorok együttes összteljesítménye ne haladhassa meg a 2 GW-ot”. Az OVB szerint a kérdés megválaszolása olyan ismeretet igényelne – például azt, hogy mennyi a paksi atomerőmű teljesítménye – amely nem várható el a választópolgároktól, így a kérdés alkalmatlan arra, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak rá.
A testület nem hitelesítette azt a kezdeményezést sem, amely ahhoz gyűjtött volna támogató aláírásokat, hogy Magyarországon ne legyen olimpia. Az OVB hitelesítést megtagadó határozatában arra mutatott rá, hogy az olimpiák megrendezése nem országgyűlési hatáskör, így a testület nem dönthet abban. Utaltak arra, hogy az ötkarikás játékokért nem országok, hanem városok versenghetnek.
Többen is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kérdés megtévesztő, mert azt a látszatot kelti, mintha már született volna döntés magyarországi olimpia megrendezéséről.
A testület tárgyalta azt a kezdeményezést is, amely a választási eljárási törvény módosítását célozta úgy, hogy ha összegyűlik a népszavazáshoz szükséges számú támogató aláírás, akkor kötelező legyen 90 napon belül megtartani a népszavazást, “kivéve, ha a kezdeményező visszavonja a kezdeményezést”. Az OVB tagjai egyetértettek abban: az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítésre benyújtó “nem ura” a népszavazási eljárásnak.
A benyújtó csak az aláírásgyűjtést kezdeményezi, ám a népszavazást már azok, akik aláírják az ívet. Éppen ezért a visszavonás csak akkor lenne lehetséges, ha a népszavazást kezdeményező valamennyi állampolgár visszavonná a népszavazást kezdeményező aláírását. A testület ezért – a kérdés megtévesztő voltára hivatkozva – nem hitelesítette ezt a kérdést.
Az OVB az egyértelműség hiányára, valamint a piaci verseny kiiktatásának szándékára hivatkozva is elutasított egy, az elektromos áram árát érintő kezdeményezést. Az elutasított kérdés úgy szólt: “Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az áramszolgáltatók ne vásárolhassanak a szabad piaci feltételek alapján elérhető és biztonságos ellátás követelményeinek megfelelő legolcsóbb áramnál drágább áramot.”
Az OVB-től egy magánszemély kért állásfoglalást abban a kérdésben, hogy népszavazási kezdeményezések esetében a kezdeményező mikortól delegálhat tagot az OVB-be. A testület levélben tájékoztatta a kérdezőt arról, hogy a választási eljárási törvényből levezethető, hogy az aláírásgyűjtő ívet hitelesítésre benyújtót illeti meg a delegálás joga, mégpedig akkortól, amikor a köztársasági elnök kitűzi a népszavazás napját. A kérdés eddig azét nem volt aktuális, mert az eddig megtartott népszavazásokat parlamenti pártok kezdeményezték, az ő delegáltjaik pedig eleve az OVB-ben ülnek.
