A jövőben az építőipari beruházások esetében fedezetkezelőnél kell elhelyezni a szerződésekben foglalt összegeket – közölte Baráth Etele, az MSZP országgyűlési képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Baráth Etele felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány múlt heti ülésén elfogadott egy, az építőipart újraszabályozó rendeletcsomagot, amely többek között a lánctartozások felszámolását szolgálja.
Így a hatályba lépés után a közbeszerzési törvény alá eső közberuházások és az e törvény által meghatározott értékhatároknál a magánberuházások esetében is kötelező lesz egy fedezetkezelő kiválasztása, amely az állami és az önkormányzati beruházásoknál a Magyar Államkincstár – mondta a politikus.
Kiemelte: a fedezetkezelőnél, akár ütemezetten, de letétbe kell helyezni azt a pénzt, amelyet a szerződésekben megjelölnek, és amely a szerződések végrehajtását biztosítja; a fedezetkezelő garantálja, hogy egy láncban az alvállalkozót kifizetik, és amíg ez nem történik meg, addig a fővállalkozó sem jut hozzá a pénzhez.
A rendelet bevezeti a rezsiórabért, és nő a pályázatok belső tisztasága is: kizárják a versenyből azt, aki a legolcsóbb ajánlatot adja – mondta Baráth Etele.
Az MSZP képviselője hangsúlyozta, hogy az új szabályok csökkentik a teljesítési, a jó teljesítési és egyéb garanciákra kérhető százalékot, így most ez 3-5-7 százalék lesz, jelentősen lecsökkentve ezzel azt a fedezet-igénylehetőséget, amelyet egy állami vagy önkormányzati szervezet kérhet.
A rendeletcsomag leegyszerűsíti az építési engedélyezési eljárásokat is – mondta Baráth Etele.
A szocialista képviselő emlékeztetett, hogy a kormányhatározat arra az országgyűlési határozatra épül, amely ötpárti előterjesztésre készült, és amelyet teljes konszenzussal fogadott el a parlament.
Mint mondta, ez az együttműködés is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai építőiparban megindult a növekedés. Hozzátette: az egy évvel ez előtti időszakhoz képest az általános építőipari beruházási tevékenység 16 százalékkal, ezen belül pedig az egyéb beruházások 34-35 százalékkal nőttek.
Ez jó eredmény ahhoz képest, hogy Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban e területen a növekedés 1-4 százalék, az újonnan csatlakozott uniós országok közül Romániában, Bulgáriában még mindig 15-20 százalékos a visszaesés – mondta.
Közölte: a hazai építőiparban ma a megrendeléssel leszerződött állomány a 2008. hasonló időszakához képest 38 százalékkal magasabb, az uniós források felhasználására 30.000 szerződés, 3.000 milliárd forint értékű odaítélt támogatás van.
