A tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, amikor az érintett hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy megfelelően tájékoztassák az igénylőket a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások közötti választás szabályairól – állapította meg az ombudsman.
A gyermekgondozási segély (GYES) szociális alapú, családtámogatási ellátás, a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) pedig foglalkoztatási viszonytól függő, biztosítási alapú ellátás. A két ellátásra vonatkozó jogosultsági feltételeket két eltérő jogszabály szabályozza, a benyújtott kérelmek elbírálását, illetve az ellátás folyósítását is két különböző szerv (a Magyar Államkincstár és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár) végzi. A két ellátás együttesen nem vehető igénybe, az aktuálisan folyósítottról le kell mondani, és a kedvezőbb igénybevételét kérelmezni kell.
A Szabó Máté ombudsmanhoz beérkező panaszok vizsgálata során kiderült, hogy a választási lehetőség szabályairól az ügyfelek nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, a különböző pénzbeli ellátások közötti választás szabályainak alkalmazása során pedig a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságai és az egészségbiztosítási pénztárak eltérő gyakorlatot folytatnak. Csak példaként: nem egységes az álláspontjuk azügyben, mi tekinthető az ellátások közötti választás napjának.
A panaszos a Magyar Államkincstár (MÁK) illetékes igazgatóságának elhúzódó eljárása mellett azt is sérelmezte, hogy a magasabb összegű terhességi gyermekágyi segély igénylése érdekében a hónap közepétől mondott le a GYES-ről, az Igazgatóság mégis kiutalta az egész havi ellátást, amelyet három hónap múlva (a GYES megszüntetéséről szóló határozattal egy időben) a hivatal levélben visszakövetelt. Ebben a három hónapos időszakban a panaszosnak semmilyen pénzbeli ellátást nem fizettek, mert a terhességi gyermekágyi segély folyósítására csak azután kerülhet sor, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhely, azaz a jogosult munkahelye megkapja az igazolást arról, hogy a panaszos a kiutalt családtámogatási ellátást visszafizette.
Az országgyűlési biztos megkeresésére a MÁK elnöke arról adott tájékoztatást, hogy nem tekinthető sem jogalap nélküli, sem felróható módon felvett ellátásnak a választás napját, de a terhességi gyermekágyi segély megállapítását megelőzően kifizetett GYES, így visszafizetése iránt a hatóság nem intézkedhet, a visszafizetés nem kötelező. Az általános gyakorlat szerint azonban a társadalombiztosítási ellátást folyósító szerv csak azután kezdi meg az ellátás folyósítását, ha a MÁK által kiutalt többletet az ügyfél visszafizeti.
A jogbiztonság követelményével összeegyeztethetetlen az ügyfélnek fel nem róható többletkifizetések visszafizettetésének gyakorlata. Az állampolgárok a családtámogatási ellátásokkal összefüggő eljárások során is joggal várják el a kiszámíthatóságot és az áttekinthetőséget, azonban a mai gyakorlat nem felel meg a jogbiztonság követelményének, állapította meg Szabó Máté. Mindemellett a hatóság a csaknem három hónapos ügyintézésével megsértette az eljárási garanciák maradéktalan érvényesülését megkövetelő alkotmányos elvet, és ez oda vezetett, hogy a kérdéses időszak alatt az átlagnál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő állampolgár – egy kétgyermekes kismama – semmilyen ellátásban nem részesült.
A MÁK elnöke a jelenlegi helyzet feloldásaként – a pénzbeli ellátások közötti választási szabályok megkönnyítése érdekében – olyan jogszabály-módosítást javasolt, amelynek révén kiszámíthatóbbá válna az eljárás, egyúttal lehetővé válna, hogy az ügyfelek a legkedvezőbb feltételek szerint vegyék igénybe az őket megillető ellátásokat, és megszűnne a kettős kifizetések, valamint az átmeneti ellátatlanság veszélye is. Szabó Máté jelentésében támogatta a jogszabály-módosítás javaslatát.
