Sok önkormányzat nem tud élni elővásárlási jogával, mert nincs pénze arra, hogy megvegye azoknak az ingatlanjait, akik nem tudják fizetni lakáshitelük törlesztőrészleteit – erről számoltak be az MTI-nek települési vezetők Tolna, Somogy, Baranya és Zala megyéből is.
Augusztus 21-én lépett hatályba a lakáshitelesek megsegítését célzó törvény rendelkezése, amely elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatoknak, hogy a területükön kényszerárverezésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat a korábbi tulajdonosoknak bérbe adják.
A Tolna megyei önkormányzatok nem készültek fel arra, hogy megvegyék az adósok lakását. Szekszárdon – mondta az aljegyző – még csak az első fázisánál tart az előkészület. Amreinné Gál Klaudia közölte: megkezdték a jogszabályi háttér feltérképezését, egyeztetnek a bankokkal és társadalmi szervezetekkel. Mivel a költségvetést akkor fogadták el, amikor ez a kérdés még nem volt napirenden, források sincsenek rá, azokat is elő kell teremteni. Eddig egy-két érdeklődő fordult meg a polgármesteri hivatalban, ugyanennyi a vagyonkezelőnél.
Bonyhádon a képviselő-testület még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel – közölte Kovács Péter jegyző, hozzátéve: a költségvetésben nincs erre előirányzat. Valószínűleg lesznek olyanok, akiket érint ez a rendelkezés, erre abból következtet, hogy a krízisalap iránt is nagy az érdeklődés. A részletekről a képviselő-testületnek kell döntenie.
“Értesültünk róla, de nem foglalkoztunk vele érdemben” – mondta Dobri István, Nagydorog polgármestere. Hozzátette: ez a kérdés még csak fel sem vetődött a községben. Nem tudnak arról, hogy bárkit is érintene, ezért nem tesznek lépéseket ez ügyben.
Kaposváron jelenleg nincs szükség azonnali intézkedésre, ilyen igény nem mutatkozott, ha lenne, akkor arról egyedi elbírálás alapján a közgyűlés dönt – közölte Kéki Zoltán címzetes főjegyző. Első lépésként szeretnék felmérni a helyzetet, ennek részeként az önkormányzat valamennyi helyi bankkal felveszi a kapcsolatot. A közel 70 ezer lakosú megyeszékhelyen két tulajdonos már felajánlotta megvételre a lakását, ám nem azért, mert nem tudta fizetni a törlesztőrészletet, hanem mert nem tudta az ingatlant eladni. Évente körülbelül tíz esetben fordulnak az ökormányzathoz felhalmozódott tartozás miatt, köztük egy-két olyan ember, aki nem tudja fizetni a lakáshitelét; nekik egy önkormányzati szociális kezelőrendszer keretében nyújtanak segítséget.
Czeferner Józsefné (független), a mintegy 3,5 ezer lakosú Nagybajom polgármestere szerint igény lenne arra, hogy a város megvásárolja a lakáshitelesek ingatlanját, de a százmillió forintos hiánnyal küzdő önkormányzatnak erre nincs lehetősége. Félszázan biztos vannak olyanok, akiknek hiteltartozásuk van, főként azért, mert nincs munkájuk – mondta, hozzátéve: nagyon sok a munkanélküli a városban, legalább 70-80 házat kínálnak emiatt eladásra.
Pál Tibor, a közel 350 lakosú Újvárfalva körjegyzője nem tud arról, hogy a faluban bárkinek is lenne lakáshitellel kapcsolatos gondja. Elmondása szerint az önkormányzatot még senki nem kereste meg, ha valaki mégis azzal fordulna hozzájuk, hogy tartozása miatt vegyék meg az ingatlanját, akkor sem tudnának élni az elővásárlási joggal, ugyanis legfeljebb százezer forint áll rendelkezésre ilyen jellegű segítségnyújtásra.
Pécsett eddig 10-15 érdeklődő volt, de az önkormányzat még nem dolgozta ki teljesen a programot. A város várhatóan megpróbálkozik a kedvezményes hitel felvételével, de hogy ennek összege mekkora lesz és ebből hány lakást vásárolnának meg, egyelőre nem tudni. Várhatóan néhány hét múlva körvonalazódnak a pontos részletek.
Szentlőrincen egyelőre nem foglalkoznak a kérdéssel. Karakán Béla jegyző közlése szerint a kisvárosban már fél évvel ezelőtt kigondoltak egy hasonló programot, ám az akkori elképzelés szerint állami pénzekre lehetett volna pályázni, s nem hiteleket felvenni. Kevés olyan önkormányzat van ma, amely megengedhet magának egy újabb hitelfelvételt, de az a jegyző szerint mindenképpen jó irány, ha nő egy településen a bérlakás-állomány.
A zalai önkormányzatok egyelőre a megvásárlás jogi és anyagi lehetőségeit keresik. Gyimesi Endre (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere szerint felháborító, hogy ismét az önkormányzatokra hárít egy feladatot az állam, amit “előidéz és nem tud megoldani”. Ennek ellenére a megyeszékhely is segíteni szeretne a kilakoltatás előtt állókon, ezért a szeptemberi közgyűlésen tárgyalják a lakásrendelet módosítását, amelybe beépítik ezt a lehetőséget. A javaslat szerint 50 millió forintot különítenének el a város költségvetéséből, hogy a rászorulóktól megvásárolják lakásukat. A polgármester hozzátette: nincs információjuk arról, hányan lehetnek a törlesztőrészletek elmaradása miatt kilakoltatás előtt, de felveszik a kapcsolatot a végrehajtókkal, már a rendeletmódosítás érdekében is.
Keszthelyen is keresik a jogi megoldást – mondta az önkormányzat közigazgatási osztályának vagyoncsoport-vezetője. Magdó András szerint az önkormányzat vagyonrendeletének módosításával vagy határozat alkotásával biztosíthatják, hogy az önkormányzat is részt tudjon venni az árveréseken. Információja szerint a Balaton-parti városban jelenleg nincs olyan család, amelyet kilakoltatás fenyegetne, mert nem tudják fizetni törlesztésüket.
A közel 2300 lakosú Becsehely polgármestere közölte: a falusi önkormányzatok túlnyomó többségénél szinte elképzelhetetlen, hogy lenne anyagi lehetőség az ilyen otthonok megvásárlására. Németh Géza (független) szerint az amúgy is nehéz helyzetben lévő kistelepülések aligha tudnak erre áldozni. Becsehelyen sokaknak okoz problémát a törlesztés, vannak olyanok, akiket már végrehajtás fenyeget. Nekik azonban sajnos legfeljebb tanácsokkal tudnak segíteni – fűzte hozzá.
A győri önkormányzat egyelőre nem készül arra, hogy megvásárolja azok lakását, akik a törlesztőrészleteket nem tudják fizetni – mondta Wajzer Gábor, a polgármesteri hivatal lakásügyi csoportjának vezetője. Az idei költségvetésben nincs előirányzat erre a célra, legfeljebb átcsoportosítással lehetne forrást teremteni. Győrött eddig mindössze néhányan érdeklődtek a feltételekről a polgármesteri hivatalnál. Kérdés, hogy a bérleti díjat és az egyéb kötelezettségeket tudnák-e fizetni – vetette fel a szakember, aki szerint ezzel újabb problémahalmazt “venne a nyakába” az önkormányzat. A polgármesteri hivatalnak arról nincs információja, hogy hány lakást fenyeget az elárverezés, mivel a pénzintézetek hitelezése banktitoknak minősül. A győri önkormányzat mintegy 4600 bérlakással rendelkezik. Tervezik további lakások vásárlását is, de nem bérlővel – mondta Wajzer Gábor.
Az 1500 lakosú Vámosszabadi községben van, aki árulja a házát a megemelkedett törlesztőrészletek miatt, de a jelenség nem tömeges – mondta Réti Csaba (MSZP) polgármester. Házvásárlásra az önkormányzat nem szán pénzt, ilyen jellegű megkeresés még nem is érkezett. A polgármesteri hivatal egyébként a bajba jutottakon igyekszik segíteni. A faluban most egy pár került nehéz helyzetbe, s vált otthontalanná. A polgármester egy üresen álló ház tulajdonosával szándékozza őket összeismertetni, bízva abban, a kert rendben tartásáért beköltözhetnek a házba.
Debreczenyi János, Veszprém fideszes polgármestere közölte: cinikusnak tartja azt a kormányzati megközelítést, amely az önkormányzatokra hárítja ennek a súlyos lakossági gondnak a felelősségét. Ahelyett, hogy meghoznák azokat a jogszabályokat, amelyek a bankok és az ügyfelek egyenrangú polgári jogi viszonyát biztosítanák, az önkormányzatoktól várná el a kormányzat a megoldást, de pénzt nem ad hozzá – tette hozzá. Közlése szerint nem is kérnének erre külön pénzt, ha az állam például a Veszprémben befolyó 12 milliárd forintos személyi jövedelemadónak nem csupán a nyolc százalékát hagyná helyben, illetőleg ha nem vonná el a befolyó illetékek 55 százalékát, ami a bakonyi megyeszékhelyen évi 600 millió forintnyi bevételkiesést jelent. Ilyen pénzügyi körülmények között szóba sem jöhet, hogy éljenek az elővásárlási joggal, de a családok átmeneti otthonában igyekeznek majd helyet biztosítani a lakásukat elvesztő családoknak, bár egyelőre ilyen esetet még nem jeleztek.
Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere úgy nyilatkozott, hogy nem a jó szándékon múlik az ügy, mert szívesen segítene az önkormányzat a nehéz helyzetbe került lakosain, de nem tud, mert erre már végképp nincs pénze. Jelentősek az önkormányzatoktól a forráselvonások – tette hozzá.
Ipkovich György (MSZP), Szombathely polgármestere elmondta, hogy a szeptemberi közgyűlésen döntenek arról, elkülönítsenek-e forrást ilyen ingatlanok megvásárlására. Hangsúlyozta: egyelőre konkrét információjuk nincs arról, hány lakást fenyeget elárverezés veszélye, az ugyanis, hogy kinek milyen lakáshitele van, banktitoknak minősül. Szerinte az önkormányzatnak legalább 100 millió forintos keretet kellene létrehoznia a bajba jutottak megsegítésére. Bízik abban, hogy az állam valamiféle támogatást nyújt, a bankok kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket ajánlanak, mert az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei erősen korlátozottak.
Németh Zsolt (Fidesz), Vasvár polgármestere közölte: a problémát az állam és a bankok okozták, ezért a felelősség és a gondok áthárítása nem éppen elegáns. Eddig senki nem jelentkezett azzal, hogy az önkormányzat vásárolja meg a lakását, ha előfordulna ilyen eset, arról a képviselő-testületnek kellene döntenie. Az önkormányzatnak nincsenek forrásai lakásvásárlásra, ezért hiteleket kellene felvenniük, de azokat inkább fejlesztésekre szeretnék fordítani. Elmondta azt is, hogy a 4600 lakosú kisváros méreteihez képest jelentős számú, összesen 174 bérlakással rendelkezik, ám nem egy ezek közül üresen áll, mert a bérlakásra szorulók nem tudják fizetni a magas rezsiköltségeket.
