Hazánkban az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, amely annak lényeges tartalmát nem korlátozhatja. Alkotmánybíróságunk kifejlesztette az alapjog korlátozásának ún. szükségességi/arányossági tesztjét.
A teszt három elemet foglal magában: a szükségességet (a törvényhozó az alapjog-korlátozás eszközéhez csak kényszerítő ok miatt nyúlhat), az alkalmasságot (a korlátozás eszköze alkalmas legyen a törvényhozói cél elérésére) és az arányosságot (a korlátozás súlya arányban legyen az elérni kívánt cél fontosságával). A gyakorlat mára kikristályosodott: kényszerítő ok csak valamely más alapjog vagy alkotmányos elv védelme, illetve érvényesülése lehet.
A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását: békés rendezvények tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. E jog gyakorlásának korlátja mások jogainak és szabadságának a sérthetetlensége, továbbá az, hogy a gyülekezés nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást. A közterületen tartandó rendezvény szervezésekor a szervező írásban, legalább három nappal a rendezvény tervezett időpontja előtt köteles bejelenteni a rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, útvonalát, célját, a résztvevők várható létszámát, a rendezők számát; valamint a szervezők képviseletére jogosult nevét és címét – a rendezvény helye szerint illetékes – rendőrkapitányságnak (Budapesten a BRFK-nak). A rendőri szerv vezetője – a bejelentés beérkezését követő 48 órán belül – a rendezvény megtartását megtilthatja, ha az a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A szervező a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti annak közlésétől számított három napon belül.
Ha a bejelentésből megállapítható, hogy a tervezett rendezvény a gyülekezési törvény rendelkezéseibe ütközik (különösen, ha mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár, illetve bűncselekményt valósít meg, továbbá tartani lehet attól, hogy a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve fognak azon megjelenni), de előzetesen nem tiltható meg, a rendőrség a szervezőt erre és a jogkövetkezményekre – az esetleges feloszlatásra – írásban figyelmezteti.
A rendezvényt a rendőrség akkor oszlatja fel, ha a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt valósít meg, vagy arra felhív; mások jogait, szabadságát sérti; a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, illetve, ha a megtiltott rendezvényt megtartják. Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására a megyei bíróság előtt.
Feloszlatáskor a rendőrség hangosbeszélőn figyelmezteti a résztvevőket, hogy ha a helyszínről önként nem távoznak el, akkor szétoszlatja a rendezvényt. A figyelmeztetést kétszer meg kell ismételni. A tömegoszlatás tényleges megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a figyelmeztetések, illetve a foganatosított igazoltatások ellenére nem oszlik szét.
A rendőrség a rendezvényen résztvevőket igazoltathatja, ruházatukat, csomagjukat és járműveiket átvizsgálhatja, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény helyszínére való bevitelét megtilthatja. Az átvizsgáláshoz való hozzájárulás megtagadása esetén a beléptetést meg kell tagadni. Garanciális szabály(nak tűnik), hogy a rendőr az intézkedés megkezdése előtt köteles nevét, azonosító számát, az intézkedés tényét és célját szóban közölni, de legalább, a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni.
A rendőr köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében – előzetes figyelmeztetés után – kényszerítő eszközt alkalmazhat. A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon megelőzi „a törvény nevében” szavak előrebocsátásával – a magatartás abbahagyására való – felszólítás, és a figyelmeztetés arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
A rendőrség által alkalmazható kényszerítő eszközök (az enyhébbtől a súlyosabb felé haladva):
- a testi kényszer (pl. az intézkedés alá vont személy magatartása folytán a rendőri intézkedés eredményessége ezzel biztosítható),
- a bilincs alkalmazása (pl. azzal szemben, aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít vagy az intézkedő rendőrt megtámadja),
- a vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap használata (pl. ellenszegülés megtörésére azzal, hogy az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, de fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuló ütést kerülni kell),
- a szolgálati kutya alkalmazása (pórázon, szájkosár nélkül például akkor, ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét),
- az útzár (járművek áthaladását torlaszszerűen lassító, megakadályozó építmény telepítése),
- a lőfegyverhasználat („a törvény nevében fegyvert használok” figyelmeztetést követően pl. az élet elleni, vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására azzal, hogy kerülni kell az emberi élet kioltását és a lövést lehetőleg lábra kell leadni),
- a csapaterő alkalmazása (pl. a rendezvény rendjét a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése útján biztosítja), valamint
- a tömegoszlatás (pl. a jogellenes magatartást tanúsító tömeg esetén, a tömeget legalább kétszer fel kell szólítania távozásra és a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni. Tilos tömegoszlatásra lőfegyvert használni.).
A kényszerítő eszközöket nem szabad az ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni. A rendőr gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút is alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására.
Napjainkban kapott nyilvánosságot a Rendőrség Szolgálati Szabályzatának módosítását célzó IRM rendelettervezet, mely az ellenszegülő magatartásokat három csoportra osztja (passzív és aktív ellenszegülés, valamint támadó magatartás). Tilos lesz ütést mérni a halántékra, a torokra, a vesékre illetve a nemi szervekre. A tömegoszlatás szabályai is jelentősen módosulhatnak: három felszólítás előzi meg a feloszlatást akként, hogy a tömeggel közölni kell a feloszlatás okát és az általa megvalósított jogsértést; továbbá gumilövedék és kardlap nem lesz alkalmazható.
Ismeretes, hogy a BRFK megtiltotta a 2009. augusztus 15-ére, Budapesten – Rudolf Hess náci vezető halálának évfordulójára – tervezett „Béke Mártírjai” emlékmenetet, valamint az Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22. napjára meghirdetett eskütételét. Mindkét esetben a megtiltás indoka az volt, hogy megtartásuk esetén a közlekedés más útvonalon nem lett volna biztosítható. Ez a törvényi kitétel kiüresedni látszik: gyakorlatilag bármely – közterületen tartandó – rendezvénnyel kapcsolatban megállapítható és a rendezvény így megtiltható. Időszerű lenne a szolgálati szabályzat mellett – talán – a gyülekezési jogról szóló törvényünk reformja is.
***
Kapcsolódó jogszabályok:
- A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949. évi XX. törvény
- A rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet
- A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet
- A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
- A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. Rendelet
- A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
