Zöld munkahelyek, csökkenő szennyezőanyag-kibocsátás, tiszta energiafelhasználású gazdaság – Az Egyesült Államok Képviselőháza 2009. június 26-án elfogadta a klímaváltozási törvény tervezetét. A pozitív fogadtatás mellett sok bírálat is éri a jogszabályt.
A nemzetközi sajtóban is eltérő az értékelése annak a tervezetnek, melyet az Egyesült Államok Képviselőháza 2009. június 26-án fogadott el. Az „American Clean Energy and Security Act”-t (ACES) („Az Amerikai Tiszta Energiáról és Biztonságról szóló Törvény”) 219 „igen” szavazattal támogatták a képviselők 212 „nem” ellenében. A tervezet – amennyiben a Szenátus is elfogadja – nagymértékben befolyásolhatja majd a decemberi koppenhágai ENSZ klímakonferencia tárgyalásait is.
A jogszabályt benyújtóiról, Waxman-Markey Bill-ként is emlegetik. Mint teljes címéből kitűnik célja a zöld munkahelyek széleskörű elterjesztése, az Egyesült Államok energetikai függetlenségének elősegítése, a globális felmelegedésért felelős szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése, valamint a tiszta energiafelhasználású amerikai gazdaság megteremtése.
A javaslat
Az eredeti jogszabálytervezet négy alcímével szemben a végső – több mint ezer oldalas anyag – már öt alcímet foglal magába. Ezek közül az első a „tiszta energiáról” szól. A jogalkotó ebben a részben szabályozza a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés támogatását, elvárva az áramszolgáltatóktól, hogy szolgáltatásaik meghatározott százaléka megújuló energiaforrásból (geotermikus-, szél-, biomassza-, vagy napenergiából) származzon. Ez a százalékérték a 2012-re tervezett 6%-ról 2025-re elérné a 20%-ot (az eredeti javaslat még 25%-ot tűzött ki célul). E részben szorgalmazza a tervezet a szén-dioxid leválasztásának és föld alatti elhelyezésének (az un. CCS technológiának) fejlesztését. A módszerrel jelentős mértékben csökkenthető a globális felmelegedés. A javaslat új szabványt vezet be az alacsony szén-dioxid kibocsátású üzemanyagot használó járművekre, elősegítve ezzel a bio -és más környezetkímélő üzemanyagok elterjedését. Szubvencióval, hitelgaranciával támogatná azokat a városokat, államokat, vagy akár magáncégeket, melyek az elektromos járművek szélesebb körű elterjesztéséért tesznek, emellett azokat az autógyártókat is, akik gyáraikat az elektromos gépkocsik gyártására állítanák át. A tiszta energiáról szóló alcímben írja le a javaslat az „okos hálózatok” (smart grid) bevezetésének jelentőségét és az elektromos áramszállítás megreformálásának szükségességét és irányát. Okos (intelligens) hálózatok esetében a villamos energia szállításában a hagyományos elemeket számítástechnikai és információs technológiai elemek váltják fel. Az ilyen, számítógépekkel, érzékelőkkel és ellenőrzőberendezésekkel ellátott elektromos hálózat a jelenlegi egyirányú rendszer helyett egy rugalmasabb, átláthatóbb és sokkal hatékonyabb áramszállítást, felhasználást tesz lehetővé.
A második az „energiahatékonysági” alcím, mely a gazdasági élet számos területére lebontva fogalmaz meg energiahatékonysági elvárásokat és tesz javaslatot az ezek eléréséhez szükséges lépésekre.
A „globális felmelegedésről” alcím alatt található a törvénytervezet legfontosabb és leginkább vitatott eleme, a világ számos pontján működő un. „cap and trade” (korlátozás és kereskedelem) modell alkalmazása és az ehhez kapcsolódó üvegházhatást okozó gázkibocsátás-csökkentési célkitűzések megfogalmazása. A Waxman-Markey Bill a károsanyag kibocsátást (a széndioxid, a metán és más üvegházhatást okozó gázok esetében) nagyobb mértékben korlátozná, mint azt korábban Obama elnök javasolta. Előbbi 2020-ig 17%-os kibocsátás-korlátozást vár el a 2005-ös szinthez képest, szemben az elnök 14%-os előirányzatával. Mindkét terv körülbelül 80%-al csökkentené az emissziót 2050-ig. Ebben az alcímben kerül sor a kiegészítő szennyezéskorlátozási intézkedések ismertetésére is, mint például az erdőirtásokat meggátoló nemzetközi megállapodásokban való részvétel.
„A tiszta energiafelhasználású gazdaságba való átmenet” alcím a versenyképesség megőrzésének védelmében tett engedményeket mutatja be, mellyel a javaslat azokat a gyártókat támogatja, akik az új szabályozás miatt hátrányba kerülnének a nemzetközi versenytársakkal szemben. Leírja a zöld munkahelyek elterjesztésének elősegítésére tett lépéseket, a munkavállalók képzésének eszközeit a megújuló energiaágazatban, valamint az energiahatékonyság és a klímaváltozás mérséklése területén.
Az ötödik alcím a „mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra” vonatkozó ellentételezésekről és hitelprogramról tartalmaz rendelkezéseket.
A javaslat fogadtatása, kritikája
A javaslatot a környezetvédelmi szervezetek mellett több politikai szerveződés és iparvállalat is támogatja.
A pozitív értékelés mellett a támadások sem maradnak el. Szigora miatt bírálta a törvénytervezetet számos gazdasági elemző. Szerintük annak költségigénye nem áll arányban hasznaival. Példaként említik a javaslatban alkalmazott „korlátozás és kereskedelem” modellt melynek hatása egy gazdasági válságéval ér fel, míg a tőle várt hőmérsékletcsökkentés a 21. század végére nem lesz több mint 0,2 Celsius. Más kritikusok felvetik, hogy a tervezet értelmében sem a jelenlegi vizienergia, sem a nukleáris energia nem számít megújuló energiaforrásnak, bár mindkettő károsanyagkibocsátás nélküli energiaforrás. A bírálók szerint, amíg Kína és India nem vezet be hasonló kibocsátási szabványokat, a javaslat hatása a globális felmelegedésre jelentéktelen lesz. Ez az érvelés azon alapul, hogy e két nagyhatalom várhatóan a világ széndioxid kibocsátásának 34%-ért felel majd 2030-ban.
Ugyanakkor több környezetvédelmi szervezet azért bírálja a jogszabályt, mert enyhe és sokkal szigorúbb intézkedésekkel védenék a kílmát és a természeti erőforrásokat.
A javaslat jelentősége
A jogszabály elfogadásával megnő a valószínűsége annak, hogy az év végén tartandó koppenhágai ENSZ konferencián elfogadják a Kiotói Jegyzőkönyv utódját. Erre utaló jel az is, hogy Angela Merkel német kancellár pozitív módon értékelte a Képviselőházi döntést, annak ellenére, hogy az nem felel meg mindenben a globális felmelegedésért felelős gázkibocsátás korlátozására vonatkozó európai uniós elképzeléseknek.
