A „négy szabadság elve” közül a „személyek szabad mozgása” érvényesüléséhez hozzátartozik az egészségügyi ellátás biztosítása az Unió polgárainak minden tagállamban.
Hazánk 2004. május elsejei csatlakozása az Európai Unióhoz jelentős változásokat hozott az élet számos területén, így az egészségügyi ellátásban is. Az Uniónak nem volt célja a tagállamok egészségügyi rendszereinek jogharmonizációja, azonban a „négy szabadság elve” közül a „személyek szabad mozgása” érvényesüléséhez hozzátartozott többek között az egészségügyi ellátás biztosítása is az Unió polgárainak minden tagállamban. Ezért volt szükség az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) bevezetésére.
A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségben mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 EGK rendelet – többek között – lehetőséget biztosít arra, hogy azok a személyek, akik biztosítottnak minősülnek az Európai Unió egy adott tagállamában, Európai Egészségbiztosítási Kártyával egy másik tagállamban egészségügyi ellátást vegyenek igénybe. A kártya az Unió 27 tagállamában érvényes, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc területén is. Utóbbi ország és az Európai Gazdasági Térség közötti megállapodás értelmében, az átmeneti svájci tartózkodás során orvosilag szükségessé váló szolgáltatások esetén is érvényes a kártya.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a lakóhelyünk szerinti illetékes egészségbiztosítási pénztár állítja ki térítésmentesen. A kártya igényléséhez szükséges kitölteni egy kérelmet, és bemutatni az alábbi dokumentumokat: személyazonosságot igazoló okmány, TAJ számot igazoló okmány, valamint a jogosultságot bizonyító okmányok (pl.: munkáltatói igazolás, hallgatói jogviszony igazolás, nyugdíjas igazolvány). A kártya érvényessége alapesetben 12 hónap. Ettől eltérően kapják a nyugdíjasok 36 hónapra, valamint a 17. életévüket be nem töltött fiatalok is, akiknél az érvényességi idő a nagykorúságuk eléréséig, de maximum 36 hónapig tart.
A kártya csak sürgős, orvosilag szükségesnek ítélt egészségügyi ellátás alkalmával használható. Ilyen esetben azonban ugyanolyan ellátásban részesülhetünk, mint azon ország állampolgára, ahol éppen tartózkodunk. Az egyes tagállamok jogszabályaitól függetlenül sürgős és szükséges ellátásnak minősül az Európai Bizottság szerint a terhesség/szülés, a dialízis kezelése és az oxigénterápia. Amennyiben a biztosított kifejezetten egészségügyi szolgáltatás igénybevétele miatt utazik egy másik tagállamba, a kártya nem használható.
A kártyával csak olyan külföldi szolgáltatóhoz fordulhatunk, amellyel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szerződéses jogviszonya van, ellenkező esetben saját magunknak kell teljes mértékben az egészségügyi ellátás költségeit finanszíroznunk.
A 1408/71 EGK rendelet 4 alapelve közül az „egyenlő elbánás elve” értelmében nekünk is csak az az ellátás jár ingyenesen, ami azon tagállam lakóinak jár, ahova utaztunk. Amennyiben az adott országban önrészt kell fizetni az ellátásért, akkor azt mi is kötelesek vagyunk megfizetni. Több tagállamban – így például Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban is – úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján visszatéríthető összeget utólag megtéríti. Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetőség. Önrészt kell fizetni például Svájcban, ahol 30 napos időszakonként fix összegű önrész fizetendő, melyet akkor is teljes egészében meg kell téríteni, ha az ellátás időszaka kevesebb 30 napnál.
Amennyiben EEK nélkül veszünk igénybe külföldön egészségügyi szolgáltatást, ennek ára eltérhet a kártyával igénybevett szolgáltatások árától. Ebben az esetben a kezelés teljes árát külföldön vagyunk kötelesek kifizetni, majd hazatérve az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell fordulni, ahol ha bemutatjuk a kezelésről kapott számlát és igazolást, megtérítik azt a részt, amelyet a kártya birtokában a biztosítottnak nem kellett volna megfizetni.
Hazánk a forgalomban lévő Európai Egészségbiztosítási Kártyák lakosságszámhoz viszonyított aránya szerint a sereghajtó államok között van. Ez derült ki az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának 2009. május 6-án nyilvánosságra hozott adataiból. A Főigazgatóság adatai szerint 2008. decemberében a 31 érintett ország (a 27 tagállam, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) 510 millió lakosa közül 182 millió rendelkezett az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, ami a teljes lakosság 35,7 százaléka. A legmagasabb – 80-100 százalék közötti – arány azokban az országokban figyelhető meg (Luxemburg, Csehország, Ausztria, Olaszország és Svájc), ahol az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a nemzeti egészségbiztosítási kártya hátoldalára helyezték el, illetve ahol a kártyát automatikusan kiadják. Más országokban – mint például Nagy-Britanniában – széles körű ismeretterjesztő kampánynak köszönhetően nőtt meg a kiadott kártyák száma. Magyarországon a lakosság 5,5 százaléka rendelkezett tavaly a kártyával, ami alig több az uniós átlag egy hatodánál. Ezzel az érintett államok között az utolsó harmadban foglalunk helyet.
