További perek várhatóak a több százmilliós BKV-végkielégítések ügyében. Időközben a belső ellenőrzés több szabálytalanságot tárt fel, büntetőfeljelentés alapján, hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt az ügyészség nyomozást indított.
Előzmények
A Magyar Nemzet július közepén számolt be arról, hogy a BKV humánpolitikai igazgatóját a végkielégítés kifizetése után a BKV tovább foglalkoztatta. A lap azt írta: hiába fizettek ki tavaly márciusban 100 millió forint végkielégítést a személyzeti vezetőnek, továbbra is a társaságnál dolgozik havi bruttó 4 milliós fizetésért. A BKV kommunikációs igazgatója erre reagálva elmondta, hogy a volt humánpolitikai igazgató bruttó 1,2 millió forintot keres, emellett teljesítmény szerint 120 százalékos prémiumra is jogosult.
Időközben újabb botrány is napvilágot látott a BKV-nál, egy év munkaviszony után a volt stratégiai igazgató kapott 39 millió forintos összeget. A szerződés eredetileg 2007-től 2011-ig szóló, határozott idejű szerződést kötött a közlekedési társaság, de kinevezése után egy évvel menesztették, mivel kudarcba fulladt a nevéhez köthető, a menetrend-módosítást tartalmazó úgynevezett paraméterkönyv elfogadtatása. Az érintett szerződések részleteiről személyiségi okokra hivatkozva nem adott részletesebb információt.
Az Alkotmány 59. §-ában rendelkezik a személyes adatok védelméről, amely szerint mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csak az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, feltéve, ha az Alkotmány 8. §-ában ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait nem sérti. A Polgári törvénykönyv VII. fejezete a személyhez fűződő jogok közé sorolja a személyes adatok védelmét, a törvényben meghatározott jogokat nem sorolja fel taxatíven, ezért a bírósági jogalkalmazásra bízza e körbe tartozó jogok védelmét.
A BKV sajtóközleménye szerint a szerződéskötések során a BKV mind a külső, mind a belső előírásokat betartotta, a teljesítés szerződésszerűen megtörtént, a BKV Zrt. részéről a szerződésekkel kapcsolatban jogsértés nem történt. Itt elsősorban a Munka Törvénykönyvének 13.§-ában szereplő kollektív szerződésre utaltak, amely lehetőséget ad, hogy munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg. Mégis, a közfelháborodást kiváltó ügyek után a humánpolitikai igazgató, és a szerződést aláíró általános és műszaki vezérigazgató- helyettes igazgató is lemondott.
Belső vizsgálat indult ügyben
A BKV vezérigazgatója már július 23-án vizsgálatot indított egyrészt a Szalainé végkielégítésének, másrészt a végkielégítések és munkaszerződések rendszerének átvizsgálására, mely magában foglalja volt stratégiai igazgató végkielégítését is. A vezérigazgató sajnálatosnak tartja, hogy az ő munkaköri átadás-átvételi eljárása során sem írásban, sem szóban nem történt említés a korábban kifizetett, jelenleg a sajtóban megjelent végkielégítésekről. Hangsúlyozta, hogy az eljárások jogszerűségét annak a belső vizsgálatnak kell kiderítenie, amelyet a városvezetéssel összhangban kezdeményezett a vezérigazgató, és amelyet most kiterjesztett oly módon, hogy egy teljes körű átvilágítást kért az összes felsővezető eddigi végkielégítésére vonatkozóan. A vezérigazgató felhatalmazta a belső ellenőrzést a vizsgálat időkorlát nélküli kiterjesztésére. Kijelentette, hogy szabálytalanság megállapítása esetén személyi felelősségre vonás történik.
A vezérigazgató által korábban elrendelt „A humánpolitikai igazgató munkaviszonyának teljes körű vizsgálata, valamint hasonló esetek feltárása” című belső vizsgálat időközben lezárult. A BKV Zrt. sajtóközleménye szerint a BKV 2007-ben 2,6 milliárd forintot, 2008-ban 600 millió forintot fizetett ki munkaviszony-megszüntetések miatt. A hétfőn közzétett belső vizsgálat jelentése szerint a volt személyzeti igazgató nem volt jogosult a végkielégítésre, mert a kiutalásakor már nyugdíjra volt jogosult. A vizsgálatból kiderült, hogy az igazgatónő vezetői engedély nélkül, egyszemélyes intézkedésként utalta ki magának az összeget. Ezzel a belső szabályozási rendszer és etikai kódex több rendelkezése is sérült. A BKV által megbízott könyvvizsgáló cég már a 2008-as éves beszámoló alapján jelezte, hogy egy olyan munkavállalónak fizettek végkielégítést, aki az aktív dolgozók listáján szerepel, és javasolta az ügy felülvizsgálatát. Ennek nyomán semmiféle intézkedés nem történt, a jelenlegi vezérigazgató többször hangsúlyozta, hogy az ő hivatalba lépése előtt történtek a visszaélések. A jelentés szerint a BKV volt stratégiai igazgató esetében is előnytelen szerződést kötött, amikor munkaszerződését 2011 májusáig meghosszabbította, illetve a kollektív szerződéstől eltérően, kimagasló mértékben jutalmazta, premizálta. A BKV vezérigazgatója ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a „Btk. több paragrafusába ütköző bűncselekmény” gyanúja miatt.
Az ügyészség is nyomoz
A héten hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt megkezdte a nyomozást a BKV-s végkielégítés ügyében a rendőrség, a tanúk kihallgatása és az információgyűjtés a közlekedési vállalatnál jelenleg is tart. A Büntető Törvénykönyv 319. § (1) bekezdése alapján „akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.” Jelentős értékre elkövetett bűntett esetén akár 10 év letöltendő szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.
A Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülésén foglalkozott a BKV Zrt. elmúlt napokban napvilágot látott, vezetői végkielégítésekkel, kapcsolatos ügyeivel. A Főváros vezetésének célja a BKV iránti bizalom helyreállítása, ezért egy 10 pontból álló állásfoglalást fogadott el. Az állásfoglalás értelmében a főváros fel kívánja számolni az erkölcsileg elfogadhatatlan, vagyonvesztéssel járó végkielégítési gyakorlatot. Egyúttal felszólították a BKV vezetését, hogy vizsgálják meg, milyen jogcímen lehet visszaperelni vagy megegyezéssel visszaszerezni az elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket.
A főváros vezetése azt is bejelentette, hogy nem tartják elfogadhatónak a menedzser-szerződések tartalmának eltitkolását a Felügyelő Bizottság és a tulajdonos önkormányzat előtt, és elfogadhatatlannak tartják egy közpénzből gazdálkodó cégnél a titoktartás jelentős összegű honorálását is. A fenti célok érdekében a városvezetés tételesen felül kívánja vizsgáltatni a BKV Felügyelő Bizottságával az elmúlt 6 évben kötött menedzser-szerződéseket, különös tekintettel a határozott időtartamú szerződések indokolhatóságára, valamint a titoktartási kötelezettségre.
A végkielégítések ügyében már korábban született egy bírósági döntés; a Munkaügyi Bíróság első fokon közel százmillió forint megfizetésére kötelezte a munkaügyi bíróság a BKV-t, amiért azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül rendkívüli felmondással tavaly elbocsátották a stratégiai igazgatót. A BKV tájékoztatása szerint még kérdéses hogy másodfokon megfellebbezik a döntést, tekintettel arra, hogy a jelenleg is veszteséges állami cégnek jelentős kiadással kell számolnia a számukra kedvezőtlen bírósági döntés esetén.
