A tavaly márciusi népszavazáson az egy belföldi szavazóra jutó kiadás 1.017 forint volt, az egy külföldi szavazóra jutó pedig 27.787 forint, a huszonhétszeres különbséget a külképviseleten történő szavazáshoz kapcsolódó többletkiadások, az utazási és szállítmányozási költségek, napidíjak okozták – közölte az Állami Számvevőszék hétfőn.
Magyarországon 2008. március 9-én ügydöntő népszavazást tartottak a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében.
Az ÁSZ kedden internetes oldalán (a www.asz.hu címen) hozza nyilvánosságra jelentését az ügydöntő országos népszavazás lebonyolításához felhasznált pénz elszámolásának ellenőrzéséről.
Az ÁSZ emlékeztetett rá: a tavaly márciusi népszavazás lebonyolítására az Országgyűlés 4,47 milliárd forintot hagyott jóvá, ez 54 százalékkal volt több, mint a viszonyítási alapul szolgáló 2004. évi (a határon túli magyarok kedvezményes honosítása, azaz a kettős állampolgárság és a kórházak privatizációja ügyében tartott 2004. december 5-i ) népszavazás kiadása. A 4,47 milliárd forint 31 százalékát informatikai kiadásokra, 48 százalékát helyi, 18 százalékát központi kiadásokra szánták, a külképviseleti szavazásra pedig 3 százalékot akartak fordítani.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) a népszavazás lebonyolításáért hat közbeszerzési eljárást bonyolított le, összesen 1.202 millió forint értékben. Az informatikai eszközöket és szolgáltatásokat központosított közbeszerzés keretében szerezték be 288 millió forint értékben. A népszavazás lebonyolításához kapcsolódó informatikai kiadások összege 1.344 millió forint volt, amely 746 millió forinttal volt több, mint a 2004-es népszavazás informatikai kiadása.
A helyi és területi választási irodák időben elszámoltak a felhasznált pénzzel, és a Külügyminisztérium is határidőre elkészítette az elszámolást, e szerint az átadott pénz 59 százalékát használta fel a Külügyminisztérium.
Az ÁSZ megállapította: az ellenőrzött helyi önkormányzatok 19 százalékánál a helyi választási irodavezető díjazásának kifizetése az előírások ellenére történt, mivel az ellenőrzési kötelezettséget nem teljesítették. A népszavazás pénzeszközeinek felhasználását az önkormányzati miniszter 10 szervezetnél vizsgáltatta.
A KEK KH vezetője is időben elkészítette az elszámolást: az Országgyűlés által biztosított 4,47 milliárd forintból 4,236 milliárdot használtak fel, 234 millió megmaradt.
Az Állami Számvevőszék jelentésében több javaslatot is megfogalmaz. Javasolják például, hogy az informatikai rendszereket költségtakarékosan, a biztonságos működtetés követelményeit maradéktalanul betartó, megalapozott, indokolt és alátámasztott módon fejlesszék. Javasolják továbbá, hogy a népszavazásban feladatot ellátóknak meghatározott minimális díjazást biztosítsanak, és határozzák meg a reprezentációs kiadással, élelmezéssel, étkeztetéssel összefüggő tételek normatív összegét.
Javasolják továbbá: az illetékesek kezdeményezzenek egyeztetést annak érdekében, hogy az ajánlószelvényeket kedvezményes postai díjjal kézbesítsék, változtassák meg az országgyűlési választás kampányára biztosított támogatás kiutalási határidejét, és a választások, népszavazások lebonyolításához biztosított támogatások felhasználásának és elszámolásának ellenőrzését ésszerű határidőben ellenőrizzék.
Az ÁSZ javaslatot tesz arra is, hogy a jövőben kerüljék el a külképviseleti szavazásoknál a megállapodásban, illetve a megállapított normatívákban nem szereplő kiadások elszámolását és tartsák be a szavazástechnikai anyagok szállítására vonatkozó külügyminiszteri utasítást.
