Fő tevékenységükre kell koncentrálniuk az állami segítségben részesülő bankoknak, az ezen kívüli eszközeiktől pedig meg kell szabadulniuk ahhoz, hogy versenyjogi szempontból elfogadható legyen a nekik dobott állami mentőöv. Egyebek között ezt az elvet tartalmazzák az Európai Bizottság csütörtökön közzétett iránymutatásai, amelyek a bankmentő akciók EU-s jóváhagyásainak feltételeit részletezik.
Mintegy harminc európai nagybanknak kell megválnia olyan, nem a fő tevékenységéhez tartozó eszközeitől, amelyek a mostani válságban már fenntarthatatlan korábbi túlterjeszkedésnek minősülnek. Ez lehet az egyik gyakorlati következménye annak az állásfoglalásnak (közleménynek), amelyet csütörtökön tett közzé az Európai Bizottság. Az anyag részletesen ismerteti, miként jár el Brüsszel versenyjogi szempontból a tagállamok által a bankoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatás értékelése során.
A Bizottság korábban azzal a feltétellel engedélyezett megmentési támogatást a pénzügyi válság során bajba került jó néhány európai bank számára, hogy azok hat hónapon belül szerkezetátalakítási tervet nyújtanak be. Ezek elbírálása van most napirenden, s ennek az elbírálási folyamatnak szeretné növelni az átláthatóságát Brüsszel azáltal, hogy közzétette ezt az állásfoglalást. Az iránymutatás azonban ideiglenes, csak 2010 végéig alkalmazandó. E dátumot követően ismét életbe lépnek a megmentésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó rendes szabályok.
A tagállami bankmentő akciók közül mintegy harminc hitelintézetnek dobott mentőöv vizsgálata van folyamatban, 13-14 esetben még várjuk, hogy a hitelintézetek benyújtsák a szerkezetátalakítási terveiket – közölte az állásfoglalás tegnapi közzététele alkalmából tartott tájékoztatón Philip Lowe, a Bizottság versenyügyi főigazgatóságának vezetője a Reuters szerint.
Mint ismeretes, Lowe „főnöke”, Neelie Kroes versenyjogi biztos néhány hete közvetlenül is figyelmeztette a Royal Bank of Scotlandot és a Lloyds-ot, hogy sok eszközüket el kell adniuk, ha azt akarják, hogy a részükre adott állami támogatások összhangban legyenek a közösségi versenyszabályokkal. A Bizottság a közelmúltban a Commerzbank és a Westdeutsche Landesbank állami megmentését is csak olyan feltételek mellett fogadta el, amelyek nagyjából megfelezik a két pénzintézet mérlegfőösszegét.
Három fő alapelv
A bankmentő akciók bizottsági versenyjogi vizsgálata a közzétett állásfoglalás értelmében három alapelvre épül:
1. A támogatásban részesülő bankoknak hosszú távon életképesnek kell lenniük további állami segítség nélkül;
2. A támogatásban részesülő bankok és azok tulajdonosai méltányos mértékben hozzájárulnak a szerkezetátalakítási költségekhez;
3. Intézkedéseket kell hozni a versenytorzulások korlátozására az egységes piacon.
A 2010. december 31-ig hatályos iránymutatás részletesen ismerteti, hogy a Bizottság hogyan szándékozza alkalmazni ezeket az elveket a jelenlegi rendszerszintű pénzügyi válságban abból a célból, hogy előmozdítsa az európai bankszektor életképességének helyreállítását.
Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőképpen fogalmazott: „Bár még nem jutottunk túl a pénzügyi válságon, a tagállamokkal közösen komolyan neki kell állnunk az európai bankok szerkezetátalakításához. El kell érni, hogy a bankok újra életképessé váljanak állami segítség nélkül is, és meg kell erősíteni a versenyt az egységes piacon. A mai napon elfogadott iránymutatás hasznos eszközt kínál a bankoknak és tagállamoknak, mivel ismerteti azokat a kritériumokat, amelyeket a Bizottság a bankoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatás értékelése során fog alkalmazni ebben az időszakban. Az iránymutatás kiegészíti az állami garanciákról, a feltőkésítésről, illetve az értékvesztett eszközök kezeléséről szóló korábbi iránymutatásokat.”
Az állásfoglalásban szereplő átmeneti szabályok sorába tartozik, hogy a fenntartható stratégia kidolgozása érdekében a bankoknak stressztesztet kell végezniük. Ehhez szükséges a bankok erősségeinek és gyengeségeinek elemzése. Ez eredményezheti a bank üzleti modelljének felülvizsgálatát, az értékvesztett eszközök feltárását és kezelését, a veszteséges tevékenységek megszüntetését, vagy akár a bank egy életképes versenytárs általi átvételének vagy szabályszerű felszámolásának mérlegelését.
A tulajdonosok is vegyék ki a részüket a veszteségekből
Szintén az átmeneti szabályok része, hogy a támogatásban részesülő bankoknak és azok tulajdonosainak megfelelő mértékben felelősséget kell vállalniuk múltbeli tevékenységeikért és saját forrásaikból a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a bank szerkezetátalakításához. Ehhez különösen szükséges, hogy az állam megfelelő díjazásban részesüljön az általa nyújtott támogatásért. Abban az esetben, amikor ez a piaci körülmények miatt nem valósítható meg azonnal, a tehermegosztást egy későbbi szakaszban kell biztosítani – fogalmaz a Bizottság közleménye.
A jelenlegi pénzügyi helyzetben mindazonáltal elsősorban a piaci körülmények határozzák meg, hogyan és milyen mértékben kell átalakítaniuk tevékenységüket a bankoknak – hangsúlyozza a brüsszeli állásfoglalás. A Bizottság ugyanis igyekszik elkerülni annak a látszatát, hogy ő akarna „diktálni” a bankoknak. Brüsszel csak akkor avatkozik be ebbe a folyamatba, ha az adott bank állami támogatásban részesült. Ilyen esetekben ugyanis ellensúlyozni kell az állami támogatás miatt kialakult versenytorzulást. Egyúttal biztosítani kell, hogy a kedvezményezett bankok hosszú távon is életképesekké váljanak, és ne élhessenek vissza az adófizetőktől kapott pénzzel. Tehát például ne fordíthassák tisztességtelen piacszerző manőverek finanszírozására, vagy a banki vezetők jutalmazására az állami támogatást – magyarázza a brüsszeli közlemény.
