A gazdaság korszerű- és versenyképes működésének szabályozói közül egyedül a Csődtörvény újraalkotása maradt el ezideig, annak ellenére, hogy a kormányszintű elhatározás már 2003-ban megtörtént, és koncepcionális tézisei 2005-ben megszülettek. – FOE
A 2009. évi LI. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról
Az ezredváltást követően a magyar jogalkotás – eleget téve a megváltozott társadalmi és gazdasági elvárásoknak – egy kivételével újraalkotta a gazdasági alaptörvényeit. A Cégtörvényünk, a gazdasági társaságok működését szabályozó törvényünk (Gt.), a számvitelről-, illetve az adózás rendjéről szóló törvényeink a XXI század követelményeinek megfelelnek. A gazdaság korszerű- és versenyképes működésének szabályozói közül, egyedül az un. Csődtörvény újraalkotása maradt el ez ideig, annak ellenére, hogy ennek kormányszintű elhatározása már 2003-ban megtörtént [1128/2003.(XII.17.) Kormányhatározat] és koncepcionális tézisei is 2005-ben [1094/2005.(IX.19.) Kormányhatározat] megszülettek. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény több novelláris átdolgozás és számtalan változtatás és módosítás mellett máig hatályban maradt. A rendszerváltás sajátos viszonyai és gazdasági feltételei között kodifikált törvény veszített korszerűségéből, nem szavatolta egy globalizálódott árutermelő társadalomban a forgalom biztonságát akkor sem, ha ennek működése kiszámítható és fejlődő, különösképpen pedig akkor nem, ha ez a nemzetgazdaság, a társadalom régen nem látott, átfogó válsággal szembesült.
A fizetésképtelenségi szakterület képviselői (bírák, felszámolók, szakhatóságok) és a jogalkotók meg-megújuló lendülettel, évek óta tárgyalnak egy korszerű csődtörvény megalkotásáról, mely ez ideig a fentiek ellenére nem realizálódott. A gazdasági világválság nem felgyorsította a jogalkotás folyamatát, hanem a szabályozás egyes vonatkozásainak praktikus újraszabályozásával, a legégetőbb területeken kíván gyors, elkerülhetetlen beavatkozást előidézni. Ezt a szükségszerűséget a fizetésképtelenségi szakma is támogatta fenntartva azonban az átfogó újraszabályozás szükségességét.
A módosított Csődtörvény módosított elemei közül a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete leginkább a csődök eljárási szabályainak megváltoztatását üdvözli. A recesszió viszonyai között sajnos várhatóan vállalkozások tömege fog rövid határidőn belül az átmeneti-, vagy tartós fizetésképtelenség állapotába kerülni, ezt támasztják alá a 2009. évi eddig felmért statisztikai adatok. A folyamatban lévő felszámolási eljárások száma idén meghaladta a 25 ezret, az első félévben mintegy 7500 felszámolási eljárás, több mint 6500 végelszámolás és 15 csődeljárást indult. Különböző szakértői vélemények szerint az újonnan indított felszámolási eljárások száma 17.000-re nőhet. 2009. január-június időszaka között több mint 30%-al több felszámolási eljárást, és 40%-ot meghaladó végelszámolási eljárást indítottak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. A felszámolás alá kerülő cégek mérete folyamatosan nő. Ugyanakkor 2009. májusáig 23.964 új céget regisztráltak, ez 5%-al elmarad a 2008. év I. félévi adatokhoz képest, ami arra enged következtetni, hogy a válság a jövő újragondolására kényszeríti a tulajdonosokat. Az új vállalkozások száma azonban még mindig folyamatosan meghaladja a törölt cégek számát.
Szemben az eddigi hatályban lévő szabályozással a módosított Csődtörvény lehetővé teszi az azonnali ideiglenes moratórium intézményét, melynek keretén belül az adós már biztonságosan közzé teheti fizetési nehézségeit, nem kell attól tartania, hogy egy biztosított hitelező azonnal kiemeli a vagyonából a talpra álláshoz nélkülözhetetlen eszközöket. Ugyanakkor a hitelező is biztonságban lehet, mert a mainál szélesebb jogosítványokkal rendelkező vagyonfelügyelő meg tudja akadályozni a csalárd vagyonkimentést. A sikertelen csődeljárást követő automatikus felszámolási eljárás pedig biztosítja, hogy a hitelező nem kerül rosszabb pozícióba a csődeljárás megkísérlésével, mintha azonnal felszámoltatná az adósát.
A módosított Csődtörvény azonban megújulást hoz nem csak a csődeljárás, de a felszámolási eljárások területén is. A felszámolói közösség egyhangúan támogatja a törvényhozók azon szándékát, hogy az egyszerűsített felszámolási eljárásban differenciáltabb szabályrendszert hozzanak létre. A módosított törvény rövidebb határidőket teremt meg annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem működő cégek gyorsított eljárásban kerüljenek megszüntetésre, jelentősen csökkentve ezáltal az eljárás lefolytatásából keletkező állami és felszámolói adminisztratív költségeket is. A FOE egyetért a törvényalkotók azon világos célkitűzésével, hogy szigorúbb szankciók bevezetésével növeljék a cégtulajdonosok és vezetők anyagi felelősségét abban az esetben, ha a cég iratanyagai olyan mértékben hiányosak és rendezetlenek, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása gyakorlatilag ellehetetlenül.
A módosított Csődtörvény azonban továbbra sem rendezi a hatályos szabályozás egyik legfőbb hiányosságát, a szakértő (felszámoló, vagyonfelügyelő) jogállását, státuszát – persze a törvényalkotás rövid határideje miatt egy ilyen átfogó változás nem is volt az adott esetben reálisan megoldható. A megfelelő jogállási körülmények lefektetésére egy teljesen új, kellőképpen jogharmonizált, a gazdasági és jogi törvényekkel koherens EU-konform, és nem egy ugyancsak sokszor módosított, toldott-foldott törvény adhatna megfelelő keretet. A szakértői státusz pontos meghatározásának hiányából adódóan nehézkes és bonyolult minden ezzel összefüggő szabályozási elem megfogalmazása, értelmezése és gyakorlati érvényesítése. Erre a hiányosságra vezethető vissza a szakértő kijelölésével kapcsolatos bizonytalanság, a hatósági-megbízotti-vállalkozói szerepek keveredése, a szakértő és a hitelezők (választmány) közötti felelősségi viszony rögzítése, a szakértő kompetenciáinak érvényesítési szabadsága. Mindezekhez elengedhetetlen a közhiteles nyilvántartásokhoz (ingatlan, szgk, MOKK, lakcím, stb.) való térítésmentes hozzáférés, az eljárás során felmerült költségek teljes körű elszámolhatósága, a számviteli előírások egyértelmű alkalmazhatósága, a felszámolói- és vagyonfelügyelői díj tartalma, stb.
A jelenlegi szabályozás gyenge pontjának tűnik – és talán majdani működésének ellehetetlenítője lehet – az, hogy a csődeljárás és a felszámolási eljárás résztvevőinek szerepeit bizonyos tekintetben eltorzítják, nagyfokú bizalmatlanság beágyazásával jogköröket helyez át, ezzel felelősségi pozíciókat ingat meg. Egyértelmű és támogatható, hogy egy korszerű szabályozásnak hitelezői szempontból maximális rálátási és ellenőrzési szerepet kell biztosítania egy bonyolultabb eljárásban. Azonban – a FOE álláspontja szerint – a jogalkotó a hitelezőknek nem csak szélesebb ellenőrzési jogokat kíván adni, hanem döntési, rendelkezési jogokat is. A felszámoló jogszerűtlen magatartása ellen mindezidáig is lehetőség volt jogorvoslatra. A hitelezőknek azon új rendelkezési joga azonban, hogy indok nélkül felmenthetik a számukra nem tetsző felszámolót, a FOE szerint a szakértővel szembeni bizalmatlanság megteremtési lehetőségének törvényi deklarálása. Ugyancsak a szakértői munka objektivitását ássa alá a hitelezői választmány azon új jogosítványa, hogy a felszámolót az értékesítési és az általa megbízott értékforgalmi szakértő szakvéleményének eljárásában bírálhatja, korlátozhatja, valamint utasíthatja.
A 2008 őszén kialakult gazdasági és pénzügyi válságot követően az Európai Unió tagállamaiban törvényalkotási verseny alakult ki, annak érdekében, hogy a csődhelyzetbe került vállalkozások számára minél kedvezőbb jogi környezetet biztosítsanak enyhítve a válság következményeit. Ezt a folyamatot felerősítette az 1346/2000. számú EK Rendelet alkalmazásának lehetősége, mely által a vállalkozások könnyebben tudják fő érdekeltségeik központját más, kedvezőbb jogszabályi feltételeket biztosító tagállamba mozdítani. Így került sor a francia, német, olasz csődtörvény módosítására, mely elsősorban a reorganizációs, a cégek megmentését szolgáló szabályozás javítását szolgálta.
A magyar csődtörvény módosítása ebben a tekintetben jó iránynak mondható, azonban az elfogadott megoldások messze elmaradnak a fejlettebb országok által bevezetett jogi megoldásoktól. Mindez tovább növelheti a magyar vállalkozások versenyhátrányát nyugati társaikkal szemben.
A FOE álláspontja szerint a módosított törvény fontos és szakmai oldalról is támogatandó, előkészítőit dicséret illeti, hisz a jogalkotók és a jogalkalmazók táborában egyaránt széleskörű szakmai konszenzust tudtak teremteni a javasolt eljárási szabályok mellé. A módosítás A FOE reményei szerint a magyar csődjog átfogó reformját előkészítő megalapozó kezdeményezés és egy új, a nemzetgazdasághoz, a társadalom elvárásaihoz, jelenlegi adottságaihoz illeszkedő EU-konform Csődtörvény mielőbbi megalkotásával folytatódik. A FOE ebben is kezdeményező szerepet kíván vállalni a jövőben.
