Aláírta Ivan Gasparovic szlovák államfő pénteken az államnyelvtörvény módosítását, amelyet Magyarországon a kormányfő, a házelnök, minden parlamenti párt és ifjúsági szervezete, valamint a négy történelmi egyház is élesen bírált.
A június 30-án elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény-módosítás a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság budapesti ülésén sem közeledtek az álláspontok a szlovák államnyelvtörvény ügyében a pénteki nap folyamán. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke olyan abszurditásnak nevezett, amelyet a XX. században sem engedett meg egy állam se.
A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc, a bizottság magyar társelnöke, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára úgy fogalmazott, hogy a törvény több részét különböző módon lehet magyarázni és értelmezni; a szlovákiai magyarok azonban jogkorlátozásnak élik meg az új szabályozást.
“A mindenkori magyar kormányok mindenkor kifejezték egyet nem értésüket, ha a magyar közösségeket jogsérelem érte vagy éri, ez a tematika mindig is része marad kapcsolatainknak” – jelentette ki Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar fél “akkor is élni fog az EBESZ kisebbségi főbiztosa által felajánlott konzultációs lehetőséggel, ha csak a magyar delegáció fog ezen részt venni”.
Miroslav Mojzita, a bizottság szlovák társelnöke szerint az ülésen próbálták elmagyarázni, hogy a törvény módosításával nem csorbultak a szlovákiai magyarok jogai. “Megpróbáltuk meggyőzni a magyar felet arról, hogy a nemzetközi szabványoknak nem mond ellent a törvény, és egyúttal nem korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a törvény “csak az államnyelv használatával foglalkozik, nem avatkozik be az emberek magánéletébe, és nem akarja büntetni a magánembereket”. Szerinte a törvény amellett, hogy a szlovák államnyelvvel foglalkozik, “rendezi és elősegíti a kisebbségi nyelvek használatát”.
Az EBESZ-konzultációval kapcsolatban megjegyezte, hogy “semmi sem pótolhatja a kétoldalú megállapodást”, a szlovák fél pedig maximálisan eleget tett az EBESZ kisebbségi főbiztosa kérésének, és angolul átadta neki a törvény szövegét. A szlovák fél “nem zárkózik el semmilyen kommunikációtól ebben a kérdésben” – tette hozzá Miroslav Mojzita.
A budapesti üléssel egy időben Ivan Gasparovic szlovák államfő aláírta az államnyelvtörvény módosítását.
A június 30-án elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő törvény egyebek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
A magyar Külügyminisztérium csalódott, amiért Ivan Gasparovic pénteken aláírta az államnyelvtörvényt – közölte a tárca.
A magyar kormány rendkívül aggályosnak, az európai normákkal szembemenőnek tartja a törvényt; korábban már rámutatott azon rendelkezésekre, amelyek szemben állnak nemzetközi normákkal és kötelezettségekkel – áll a tárca közleményében.
Magyarország kész arra, hogy álláspontját kétoldalú keretekben és nemzetközi fórumokon is részletesen kifejtse. A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság pénteki ülése után a jövő héten Hágában tárgyalhatnak a felek Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa közvetítésével – tartalmazza a közlemény.
A szlovák nyelvtörvény olyan abszurditás, amelyet a huszadik században sem engedett meg magának egy állam sem, a szlovákok viszont ezt megengedik maguknak a XXI. század első évtizedének a végén – mondta pénteken újságíróknak Tusnádfürdőn Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke ezen a napon programja keretében határon túli magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseket. Utána a sajtó képviselői előtt a szlovák nyelvtörvényről szólva úgy fogalmazott: “várjuk a hiteles fordítást, hogy pontosan megértsük az európai jogfejlődés szempontjából kétség kívül kivételes alkotás lényegét”.
“Olyan kérdéseket próbálnak a törvény erejével szabályozni, amelyeket nemcsak a demokráciák, hanem más épelméjű politikai rezsimek sem próbáltak ilyen formában szabályozni, legalábbis a nevetségessé válás kockázata nélkül” – fejtette ki a politikus.
Szerinte a következő időszak legfontosabb kérdése a magyarok számára annak a nemzetközi véleménynek a kialakítása lesz, amely konkrét eseteken keresztül mutatja be , hogy így nem lehet együtt élni a XXI. században.
Míg a szlovák államnyelvtörvény módosításának kedvező hatásai még nem ismertek, tény, hogy a jogszabály megrontotta a szomszédsági kapcsolatokat, s a magyar kisebbség eszközként használja a szlovák kormány elleni propagandaháborúban – vélte Michal Horsky szlovák politológus.
“A nyelvtörvényt a nyelvkultúra összes használójának bizonyos mértékű egyetértésével kellett volna elfogadni, tehát a kisebbségek egyetértésével is. Durva demagógia azt állítani, hogy a szlovák nyelvtörvény csak a szlovákokat érinti” – húzta alá Horsky a TASR hírügynökségnek nyilatkozva azt követően, hogy a szlovák államfő aláírta a vitatott törvénymódosítást.
