Magyarországi és határon túli magyar képviselők sora bírálta az EP szerdai plenáris ülésén a szlovák nyelvtörvényt, a svéd EU-elnökség közbenjárását kérve.
Néppárti, szocialista, és konzervatív-reformista frakciókhoz csatlakozott magyar EU-képviselők emeltek szót a szerdai strasbourgi plenárison – vagy fordultak levélben közvetlenül szlovákiai EP-képviselőkhöz – a szlovák nyelvtörvény miatt, hangsúlyozva, hogy megítélésük szerint a nyelvhasználatot szigorító jogszabály kérdése immár nem magyar-szlovák kétoldalú ügy, nem is szlovák belügy, hanem európai értékeket – azok érvényesítését – érintő kérdés.
Néppárti részről a romániai Sógor Csaba utalt arra, hogy a szlovákiai törvény értelmében bárki, aki a főváros nevét nem az ország hivatalos nyelvén mondja ki, „hanem azt mondják németül, hogy Pressburg vagy magyarul, hogy Pozsony”, az akár 5000 eurós büntetéssel is sújtható. „Az az Európai Unió amely befogad egy ilyen törvényt immár nem a szabadság Európája” – vélte beszédében Sógor, különösen annak fényében, hogy „a nyelvtörvény módosító indoklása egy ponton kimondja, hogy az államnyelv védelme bizonyos esetekben felülírhatja a szólásszabadság és a magánélet szabadságát”.
Az első EP-felszólalását tevő, jelbeszéddel kommunikáló Fideszes Kósa András ugyancsak a Néppárt színeiben kért szót. Mint elmondta, „első siketként” kapott módot arra, hogy véleményét kifejtse, amit saját anyanyelvén, „a magyar jelnyelven” tehetett meg. „Most kezdem úgy érezni, hogy egy olyan európai közösséghez tartozom, ahol a kisebbségek ellenére lehet eredményeket elérni” – mutatott rá, hozzátéve ugyanakkor arra, hogy az elmúlt hetekben született szlovák nyelvtörvény arra késztette, hogy mostani felszólalásával kiálljon az európai nyelvhasználat értéke és jogai mellett.
A szocialisták részéről Tabajdi Csaba az MSZP EP delegáció vezetője és Göncz Kinga korábbi külügyminiszter levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták tagjaihoz, tájékoztatva őket a törvény parlamenti elfogadásáról és kérve támogatásukat az elfogadhatatlan részek megváltoztatásához. A képviselők ebben kifejtették: elfogadhatatlan, hogy a nyelvtörvény kötelezővé teszi a szlovák államnyelven történő kommunikációt minden hivatalos érintkezésben. “A törvény az alapvető emberi- és állampolgári jogokat súlyosan korlátozza. Egy uniós tagállam részéről ez elfogadhatatlan. A szabályozás nem tekinthető Szlovákia belügyének és nem is magyar-szlovák konfliktusról van szó. Az egyetemes és európai alapértékek érvényesítése érdekében az európai fórumoknak fel kell lépniük” – hangsúlyozta egyúttal külön is Tabajdi Csaba. Göncz Kinga pedig felszólalásában mutatott rá , hogy az Európai Parlamentnek és a soron következő svéd elnökségnek közös a felelőssége abban, hogy az egyenlő bánásmód európai értékei továbbra is fennmaradjanak.
Szintén levelet írt, de ő szlovákiai képviselőtársaihoz az ügyben Bokros Lajos, aki az MDF európai képviselőjeként az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsoportjának a tagja. Levelében Bokros is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elfogadott szlovák törvény „nemcsak a magyarságot, de az európai integráció szellemiségét és a demokrácia eszméjét is alapjaiban sérti”. Egyúttal kérte a szlovák képviselőket, tegyék szóvá pártjuk vezetőinél a magyarság érdekeit sértő, és „a nemzeteink érdekeivel is ellentétes” törvény kérdését, és „tegyenek meg mindent … az államtörvény visszavonása érdekében.”
